Keresés eredménye
Újdonságok a hyperurikaemia és a köszvény ellátásában
Tünetmentes hyperurikaemiáról akkor beszélünk, ha a tartósan magas húgysavszint mellett nincsenek urátkristály-depozícióra utaló klinikai tünetek vagy jelek. A hyperurikaemia új definíciója az urátkristályok kicsapódásának küszöbértékét veszi figyelembe, ami 360 µmol/l feletti értéknek felel meg, mindkét nemben egyaránt. A hyperurikaemiát az obesitas, a hipertónia, a metabolikus szindróma, a koronáriabetegség, ...
Célratörő kezelés a dyslipidaemia „színpadán”
A dyslipidaemiák megfelelő terápiája, illetve a lipidszintek célértékre történő kezelése – a kardiovaszkuláris betegségek és a korai halálozás megelőzésének érdekében – világszerte, így Magyarországon is komoly kihívások elé állítja az orvostársadalmat. Ezt a mindennapos küzdelmet az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) 2019-ben megújított, közös kezelési ...
Szimpatikus túlsúly a hipertónia etiopatogenezisében – Fókuszban a nők
A szimpatikus-paraszimpatikus idegi aktivitás egyensúlya kulcsszerepet játszik a kardiovaszkuláris és metabolikus szabályozásban, az érfal és a szívizom strukturális integritásában. Ismert tény, hogy a fokozott szimpatikus aktivitás csökkentése minden életkorban javítja a szív-érrendszeri morbiditást és mortalitást.
Az imidazolin receptorok felfedezésével megnyílt az út az I1-imidazolin receptor agonisták ...
A statineladási piaci adatok és a heveny szívizominfarktus okozta mortalitás összefüggésének vizsgálata
Az utóbbi két évtizedben a lipidcsökkentés a kardiovaszkuláris prevenció egyik alapvető eleme lett, ezen belül a statinok az elsőnek választandó szerek. Számos klinikai vizsgálat igazolta a statinok kedvező hatását a szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra, ennek ellenére, bár a hozzáállás fokozatosan javul, jelenleg még komoly ellenállás van az irányelvek által előírt lipidcsökkentéssel szemben ...
A vaszkuláris életkor jelentősége a hipertóniaellátásban
Egy tünetmentes egyén vizsgálatakor az első és legfontosabb lépés az illető teljes kardiovaszkuláris kockázatának megítélése. Ez segít dönteni adott esetben a lipid-, illetve vérnyomáscsökkentő kezelés indikációjáról és intenzitásáról. Az európai populációban használatos SCORE-kockázatbecslés segíthet az abszolút kockázat mellett a relatív kockázat felmérésében, főleg fiatalabb, de halmozott ...
A PAD és a kardiovaszkuláris társbetegségek összefüggése és együttes kezelése a gyakorlatban, egy multimorbid beteg kapcsán
Az alsó végtag perifériás érbetegség (Lower Extremity Peripheral Artery Disease; LEPAD, röviden PAD) az iparilag fejlettebb országokban egyre gyakrabban fordul elő, korunk egyik leggyakoribb betegségének, az érelmeszesedésnek jellegzetes megjelenési formája. A PAD előfordulása növekszik az életkor előrehaladtával, a dohányzás és a társbetegségek jelenléte esetén (különösen cukorbetegség esetén). A cukorbetegség ...
Kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés a húgysavszint optimalizálásával
A kardiovaszkuláris betegségek a halálozás fő kóroki tényezői közé tartoznak. 2016-ban 17,9 millió ember halt meg szív- és érrendszeri betegségekben, amely az összhalálozás 31%-át adta. Kulcsfontosságú a befolyásolható kockázati tényezők elleni küzdelem, ezek hatásainak csökkentése. A fokozott rizikót jelentő klasszikus faktorok, mint pl. a hipertenzió, diabetes mellitus, hyperlipidaemia mellett mindinkább ...
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert gátló gyógyszerek alkalmazása szívinfarktust túlélt betegekben. Hazai és nemzetközi regiszteradatok
A szerző a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adataira hivatkozva megállapítja, hogy a szívinfarktus miatt kezelt betegek akut ellátásának rendszere jelentősen javította a szívinfarktusos betegek korai prognózisát, de a szekunder prevenció hiányosságai miatt a betegek 1 éves halálozásának aránya kedvezőtlen. Jelenleg a szekunder prevenció fogalmába tartozó tevékenységek/beavatkozások közül csak a túlélést igazoltan ...
Koleszterincsökkentés idősek, szívelégtelenek, veseelégtelenek, alacsony kockázatúak speciális alcsoportjaiban a nemzetközi ajánlások nyomán
A gyógyszeres koleszterinszint-csökkentés általános hatékonyságának és biztonságosságának elfogadása kiviláglik a 2019-es európai dyslipidaemiaajánlás szélesedő javallati köréből és mélyülő célértékeiből. Vannak azonban olyan betegcsoportok – így a nem megtartott EF szívelégtelen koronáriabetegek vagy súlyosan veseelégtelenek –, ahol a rossz kardiovaszkuláris prognózist a statinok nem tudják érdemben ...
Akut koronáriaszindrómával kezelt betegek lipidcsökkentése és annak tapasztalatai régiónkban
Bevezetés: Akut koronáriaszindrómán (ACS) átesett betegek esetén az LDL-koleszterin (LDL-C) elérésének fokozott jelentősége van, az új, 2019-es európai dyslipidaemia-ajánlásban alacsonyabb célértékek elérését határozták meg. Ugyanakkor jól ismert tény, hogy ez világszerte nem áll megfelelő szinten. A szerzők vizsgálták, hogy hemodinamikai laboratóriummal rendelkező megyei kórházban milyen volt és hogyan ...
Gondolatok az ATPCI-vizsgálatról, avagy a trimetazidin helye napjainkban stabil anginás betegeknél
A most publikált PTCA-n átesett betegeknél, akik emellett optimális százalékban részesültek az ajánlás vezérelte kezelésben.
Biztonságosság szempontjából nem volt különbség a placebóhoz képest, de kardiovaszkuláris végpont tekintetében nem volt effektívebb. Mielőtt azonban véleményt mondanánk a trimetazidinről érdemes megvizsgálni a vizsgálati protokollt, a betegpopulációt különös tekintettel a ...
PAD: korai diagnózis és életminőséget javító kezelés
A COVID-19-járvány kapcsán tavasszal online térben kezdődött előadássorozat sikere láttán újabb 20 részes adás vette kezdetét „Esti beszélgetések a leggyakoribb kórképek kezeléséről” címmel az Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatásával. Ennek volt az első része az az adás, ahol Farkas Katalin, a Szt. Imre Egyetemi Oktatókórház angiológus főorvosa és Pécsvárady Zsolt professzor, a Kistarcsai Flór Ferenc ...
LDL-koleszterin-csökkentés: előtérben a kombinált kezelés
A 2019-es ESC diszlipidémia guideline vezérgondolata szerint a lipidcsökkentés végső célja a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésén keresztül a kardiovaszkuláris betegségek, események megelőzése a „minél alacsonyabb, annál jobb” szemlélet jegyében. Ezt a témát járta körül, és számolt be saját tapasztalatairól két kiváló szakember, az olaszországi Alberto Zambon és a spanyolországi Leopoldo Perez de Isla ...
COVID-19: tanulságok, kihívások, tapasztalatok a hipertónia területén
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány (COVID-19-járvány) kapcsán számos kérdés merült fel a hipertóniás betegek ellátását illetően. Ezek közül ez az összefoglaló három területet érint:
1. Vajon az új típusú koronavírus-fertőzésnek kockázati tényezője-e a hipertónia, azaz milyen a hipertónia gyakorisága a fertőzött betegek körében, és van-e összefüggés a fertőzés és a ...
2-es típusú diabetes mellitus mint a szívelégtelenség rizikófaktora
A cukorbetegek számának járványszerű növekedése jól ismert. Napjainkban a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) becslése szerint 415 millió cukorbeteg él a földön, ez a teljes népesség mintegy 8,8%-a. A szívelégtelenség kezelése jelentős egészségügyi és gazdasági terheket ró az ellátórendszerre, a prevalenciája a felnőtt lakosság körében 0,4-2% közötti, de 65 éves életkor felett 5-10%-ra emelkedik. Ismert, ...
COVID-19: Tanulságok, kihívások, tapasztalatok a lipidológia területén
A COVID-19-pandémia hazánkat sem hagyta érintetlenül. A nemzetközi tapasztalatokkal összhangban, az idősebbekben és a kísérőbetegségekkel rendelkezőkben lényegesen kedvezőtlenebb a betegség prognózisa. A kísérőbetegségek közül kiemelendők a kardiovaszkuláris betegségek, a diabetes mellitus, illetve a légúti megbetegedések. A SARS-CoV-2 vírus elleni harcban a genetikusan meghatározott, egyéni immunológiai ...
Amit 2020-ban az angina és az iszkémia kezeléséről tudunk
Az angina előfordulása nagyon gyakori a kardiovaszkuláris betegségek között, és az anginás betegek kilátásai rosszabbak, mint azoké az iszkémiás szívbetegeké, akik nem anginásnak. Ez indokolja, hogy az anginás betegekre gondosan oda kell figyelni, és a lehető legjobb kezelési módot kell megtalálni a számukra. Számos antianginás gyógyszerünk van, ugyanakkor nincsenek meggyőző bizonyítékok arra, hogy különbséget ...
Az ESC/EAS 2019. évi lipidajánlása, az LDL-koleszterin-célérték elérésének lehetőségei szívinfarktuson átesett, igen nagy kockázatú betegekben
2019 őszén jelent meg az Európai Kardiológusok Társasága és az Európai Atherosclerosis Társaság (ESC/EAS) közös dyslipidaemiaajánlása. Ennek egyik legnagyobb újdonsága, hogy az utóbbi 3 évben közölt nagy klinikai vizsgálatok eredményei alapján alacsonyabb LDL-koleszterin-célértékeket irányoz elő. Ezek elérése, ismerve a jelenlegi napi gyakorlatot, még nagyobb odafigyelést igényelne az orvosok, és még jobb ...
A szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának és prognózisának fontosabb adatai. Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2019
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (NSZR) a hazai egészségügyi adatbázisok egyik meghatározó tényezőjeként működik. 2015 decemberében az adatbázis anonimizált állományát integráltuk az „Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés” (TÁMOP 6.2.3.-12/1-2012-0001) programba, amely Magyarország legnagyobb egészségügyi adatbankja. Az NSZR tevékenységének ...
Az elhízás és a covid-19
A COVID-19-pandémia világszerte erősen megterheli az egészségügyi ellátórendszert. Ennek fő oka az intenzív terápiát igénylő esetek nagy száma, akik főleg az idősebbek és a különböző társbetegségekben is szenvedők köréből kerülnek ki. Az elhízás a COVID-19 betegség szempontjából rossz prognózist jelez. Ennek okai közül kiemelendők a jelen lévő kardiometabolikus társbetegségek és főleg a respirációs ...