A hipertónia felismerésének és kontrolljának optimalizálását szolgálja a Magyar Hypertonia Társaság programja, a Magyar Hipertónia Regiszter, amely az Egis Gyógyszergyár Zrt. és az Omron Medistance segítségével indult 2018-ban. Ennek egyik alapvető célja online gyűjtött adatok segítségével igazolni, hogy a nagyobb számú rendelői vérnyomásmérés gyakorlata szoros összefüggésben van a megfelelő ...

A kardiovaszkuláris (CV-) betegségek diagnózisának, kezelésének és megelőzésének kérdései továbbra is az orvostudomány érdeklődésének középpontjában állnak, s a szomorú hazai mortalitási statisztikáért napjainkban is elsősorban a kardiovaszkuláris betegségek a felelősek. A CV-betegségek rizikója és halálozása továbbra is magas. Számos rizikótényező mellett a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) is ...

Családorvosi munkám során kiemelt jelentőségű a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szűrése és kezelése, hiszen a prevencióval megelőzhetők a kardio- és cerebrovaszkuláris szövődmények, a szervi és a szöveti elváltozások kialakulása. ...

Előzetes vizsgálatok felvetették, hogy a protonpumpagátló (PPI) rendszeres szedése növelheti a SARS-COVID-19-fertőzés kockázatát és a betegség lefolyásának súlyosságát. A rendelkezésre álló adatok kritikai értékelése mellett az összefoglaló rávilágít az ok-okozati bizonytalanságokra. Ebben a vonatkozásban a PPI szerek szerepének tisztázására megfelelően megtervezett és dokumentált prospektív vizsgálatokra ...

A hipertónia gyakori társbetegsége, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, gyakran ismeretlen marad a kezelőorvosok között. A terápia kiválasztásában fontos a mindkét betegségben meglevő közös kórélettani tényezők – hipoxia, aktiválódó szimpatikus tónus, renin-angiotenzin-aldoszteron (RAAS-) rendszer, endothel-diszfunkció – ismerete. A COVID-19-ben a betegek állapotát jelentősen rontja a hipertónia is, a COPD is....

Tünetmentes hyperurikaemiáról akkor beszélünk, ha a tartósan magas húgysavszint mellett nincsenek urátkristály-depozícióra utaló klinikai tünetek vagy jelek. A hyperurikaemia új definíciója az urátkristályok kicsapódásának küszöbértékét veszi figyelembe, ami 360 µmol/l feletti értéknek felel meg, mindkét nemben egyaránt. A hyperurikaemiát az obesitas, a hipertónia, a metabolikus szindróma, a koronáriabetegség, ...

A szimpatikus-paraszimpatikus idegi aktivitás egyensúlya kulcsszerepet játszik a kardiovaszkuláris és metabolikus szabályozásban, az érfal és a szívizom strukturális integritásában. Ismert tény, hogy a fokozott szimpatikus aktivitás csökkentése minden életkorban javítja a szív-érrendszeri morbiditást és mortalitást.
Az imidazolin receptorok felfedezésével megnyílt az út az I₁-imidazolin receptor agonisták ...

A dyslipidaemiák megfelelő terápiája, illetve a lipidszintek célértékre történő kezelése – a kardiovaszkuláris betegségek és a korai halálozás megelőzésének érdekében – világszerte, így Magyarországon is komoly kihívások elé állítja az orvostársadalmat. Ezt a mindennapos küzdelmet az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) 2019-ben megújított, közös kezelési ...

 ...

Az utóbbi két évtizedben a lipidcsökkentés a kardiovaszkuláris prevenció egyik alapvető eleme lett, ezen belül a statinok az elsőnek választandó szerek. Számos klinikai vizsgálat igazolta a statinok kedvező hatását a szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra, ennek ellenére, bár a hozzáállás fokozatosan javul, jelenleg még komoly ellenállás van az irányelvek által előírt lipidcsökkentéssel szemben ...

Farsang Csaba professzor urat kérdeztük a hipertóniabetegség kezelésének céljairól, a fix dózisú kombinált készítmények jelentőségéről, illetve az azok mellé adott terápiás partnerek (mint pl. az I1-imidazolin-receptor-agonisták, a rilmenidin) szerepéről a magasvérnyomás-betegés kezelésében....

Egy tünetmentes egyén vizsgálatakor az első és legfontosabb lépés az illető teljes kardiovaszkuláris kockázatának megítélése. Ez segít dönteni adott esetben a lipid-, illetve vérnyomáscsökkentő kezelés indikációjáról és intenzitásáról. Az európai populációban használatos SCORE-kockázatbecslés segíthet az abszolút kockázat mellett a relatív kockázat felmérésében, főleg fiatalabb, de halmozott ...

Az alsó végtag perifériás érbetegség (Lower Extremity Peripheral Artery Disease; LEPAD, röviden PAD) az iparilag fejlettebb országokban egyre gyakrabban fordul elő, korunk egyik leggyakoribb betegségének, az érelmeszesedésnek jellegzetes megjelenési formája. A PAD előfordulása növekszik az életkor előrehaladtával, a dohányzás és a társbetegségek jelenléte esetén (különösen cukorbetegség esetén). A cukorbetegség ...

Dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) főtitkára, az MKT kongresszusán az új, 2020. évi ESC irányelveket ismertető szimpózium egyik üléselnöke volt. Ennek kapcsán kérdeztük az érintett guideline-okról. Járai Zoltán professzor elmondta, mely területeket érintően születtek új irányelvek, illetve hogy mit tart különösen fontosnak a felnőttkori kongenitális szívbetegségek irányelvével ...

A Magyar Konszenzus Konferencia kapcsán a kardiovaszkuláris rizikófaktorokról kérdeztük Simonyi Gábor kardiológus, diabetológus, obezitológus főorvost, aki elmondta hogyan lehet csoportosítani a rizikófaktorokat, hogyan lehet a beteg életmódjával csökkenteni a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját, beszélt a hazai adatokról és arról, mik a gyógyszeres kardiovaszkuláris rizikócsökkentés lehetőségei ma, ...

A VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia kapcsán a dyslipidaemia irányelvben leírtakról és a hazai megvalósulásról kérdeztük Bajnok László professzort, aki beszélt a újdonságokról, a hazai adatokról, a kezelési gyakorlatról, arról, hogy mennyire eredményes hazánkban a lipidkontroll, továbbá arról mi a teendő statinintolerancia esetén. ...

A protonpumpagátló kezelések indikációs területéről, a protonpumpagátlók dozírozásáról, az éjszakai saváttörésről, illetve az antitrombotikus szerek, valamint a nem szteroid gyulladásgátlók mellé adandó gasztroprotekcióról kérdeztük Herszényi László professzor urat....

A kardiovaszkuláris betegségek a halálozás fő kóroki tényezői közé tartoznak. 2016-ban 17,9 millió ember halt meg szív- és érrendszeri betegségekben, amely az összhalálozás 31%-át adta. Kulcsfontosságú a befolyásolható kockázati tényezők elleni küzdelem, ezek hatásainak csökkentése. A fokozott rizikót jelentő klasszikus faktorok, mint pl. a hipertenzió, diabetes mellitus, hyperlipidaemia mellett mindinkább ...

A szerző a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adataira hivatkozva megállapítja, hogy a szívinfarktus miatt kezelt betegek akut ellátásának rendszere jelentősen javította a szívinfarktusos betegek korai prognózisát, de a szekunder prevenció hiányosságai miatt a betegek 1 éves halálozásának aránya kedvezőtlen. Jelenleg a szekunder prevenció fogalmába tartozó tevékenységek/beavatkozások közül csak a túlélést igazoltan ...