100 éves a Városmajori Klinika

Mi a Városmajori Klinika helye és szerepe a hazai kardiológiai ellátásban?

A Városmajori Klinika igen komoly tradícióval rendelkező intézmény, amely 60 éve áll a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításának a szolgálatában. Azt megelőzően 40 évig szanatóriumként működött, de akkor is kitüntetett helyet foglalt el a magyar egészségügyben. Példaként említem, hogy elsőként ebben a házban alkalmaztak galvanometriás, pontos mérést lehetővé tevő EKG készüléket, és ezt követően került bevezetésre ez a noninvazív vizsgáló módszer a hazai gyakorlatban. Természetesen azóta nagyon sok minden történt. A klinikán folyó magas színvonalú szakmai munkát olyan nevek fémjelezték, mint Imre professzor, Kudász József, Soltész professzor, Szabó Zoltán professzor, Nemes professzor és hát a jelenlegi vezetés, akik közül mindenkinek meg volt a történelmi szerepe az ér- és szívbetegek gyógyításában. A Város­majori Klinika kezdetben dominánsan sebészeti intézmény volt. Ma már nagyon komoly az intervenciós részleg, ami talán meg is előzi a sebészetet, de egyre inkább előtérbe kerül a sebészetnek és az intervenciónak az együttes megjelenése a betegek optimális gyógyulása érdekében.
Ma a Városmajori Klinika a legnagyobb kardiológiai központ Magyarországon a felnőtt betegellátásban. Különösen jellegzetes az ellátási spektrumból a szívelégtelenség nem gyógyszeres, illetve reszinkronizációs kezelése, a beültethető defib­rillátorok, a rádiófrekvenciás ablációs kezelés, és az akut in­farktus komplex kezelése. Ide tartozik a szívtranszplantáció, a jellegzetes nagyérműtétek, az aortaaneurysma, stent graft, és egyéb kombinált műtétek, valamint a Marfan-szindrómának a kezelése. Azt gondolom, hogy még felsorolni is nehéz azokat a nagyon lényeges életmentő beavatkozásokat, amiket a Városmajori Klinikán rutinszerűen, európai szinten végeznek.
Azt, hogy mit is jelent a Városmajor, ez a különleges lelkület, mítosz és maga a valóság, azt a jubileumi kiadványunkban mutatjuk be, ami egy nagyon szép, Semmelweis Kiadó által kibocsátott könyv. Azt hiszem, hogy akinek nincs személyes élménye a Városmajorról, az is örömmel forgathatja ezt a kiadványt. Ez egy korkép, egy körkép a 100 évről, amely a Városmajor feladatait és eredményeit az aktuális politikai és gazdasági helyzetben, a történelembe helyezve mutatja meg. Szerintem élvezetes olvasmány, köszönhető annak a két ta­núnak, aki a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáját hosszabb ideig vezette, Szabó Zoltán professzor úrnak, és Nemes Attila professzor úrnak, de természetesen valamennyi kollégának, aki a könyv értékéhez valamit hozzátett.

 

A délutáni szekcióban nagyon sok új diagnosztikus és terápiás eljárás került bemutatásra. A klinika igazgatójaként melyikre a legbüszkébb?

Azt hiszem mindegyikre. Büszke vagyok az érsebészeknek egész Magyarország ellátásának kb. 50%-át kitevő magas szintű mindennapi gyakorlatára, a műtétekre, a nagyérmű­tétekre, a stent graft műtétekre, a hibrid beavatkozásokra, a billentyű megtartó műtétekre, a nonfarmakológiás sebészeti megoldásokra, amit Hartyánszky dr. mutatott be, a Fazekas dr. által bemutatott keringéstámogató eszközökre, amin belül beszámoltunk az első végleges műszívbeültetésről. Kitértünk a CT-koronária festés szerepére és indikációira. Nagy nyilvánosság előtt vitattuk meg azokat a hasznos indikációkat, amikben ez a modern képalkotó eljárás mindenképpen javasolt. Beszéltünk az infarktusellátásról is, végül pedig a Városmajori Klinika FIFA Centre of Excellence szerepéről, az olimpiai bizottság munkáját támogató sport kardiológiai tevékenységéről, a sportolók hirtelen szívhalál rizikó-vizsgálatok eredményeiről.

 

Ez utóbbi volt a témája professzor úr második előadásának. Mi a jelentősége ennek?

A sportolói hirtelen szívhalál ritka, de rendkívül drámai kórkép, ami legtöbbször a sportoló elvesztésével jár. Nagy jelentőségűek az időben elvégzett szűrővizsgálatok, amelyek a strukturális szívbetegség kizárására irányulnak, de az élsportolók esetében az összes elektromos vagy adott esetben genetikailag determinált kórkép kizárása nagyon fontos. Ese­tükben sokkal mélyebbre kell menni a diagnózisban az amatőr sportolókhoz vagy az alacsonyabb teljesítőképességű sportolókhoz képest. A trigger, azaz az extrém fizikai aktivitás nem összehasonlítható a szokásos mindennapi terheléssel. Gyakorlatilag ezt egészséges szívvel minden rizikó nélkül lehet vállalni, azonban beteg szív esetében ezt szakmailag nagyon alaposan át kell gondolni és mindenképpen sport­kardiológiai véleményt kell adni. Persze a beteg és az egészséges szív között nincs éles határ, de ebben rejlik a szakmának a szépsége.

 

A Promenade Kiadó nevében gratulálunk az eddig elért eredményekhez és további sok sikert kívánunk a Városmajori Klinika működéséhez!