Keresés eredménye
A statineladási piaci adatok és a heveny szívizominfarktus okozta mortalitás összefüggésének vizsgálata
Az utóbbi két évtizedben a lipidcsökkentés a kardiovaszkuláris prevenció egyik alapvető eleme lett, ezen belül a statinok az elsőnek választandó szerek. Számos klinikai vizsgálat igazolta a statinok kedvező hatását a szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra, ennek ellenére, bár a hozzáállás fokozatosan javul, jelenleg még komoly ellenállás van az irányelvek által előírt lipidcsökkentéssel szemben ...
A magasvérnyomás-betegség kezelése ma, Magyarországon
Farsang Csaba professzor urat kérdeztük a hipertóniabetegség kezelésének céljairól, a fix dózisú kombinált készítmények jelentőségéről, illetve az azok mellé adott terápiás partnerek (mint pl. az I1-imidazolin-receptor-agonisták, a rilmenidin) szerepéről a magasvérnyomás-betegés kezelésében....
A vaszkuláris életkor jelentősége a hipertóniaellátásban
Egy tünetmentes egyén vizsgálatakor az első és legfontosabb lépés az illető teljes kardiovaszkuláris kockázatának megítélése. Ez segít dönteni adott esetben a lipid-, illetve vérnyomáscsökkentő kezelés indikációjáról és intenzitásáról. Az európai populációban használatos SCORE-kockázatbecslés segíthet az abszolút kockázat mellett a relatív kockázat felmérésében, főleg fiatalabb, de halmozott ...
A PAD és a kardiovaszkuláris társbetegségek összefüggése és együttes kezelése a gyakorlatban, egy multimorbid beteg kapcsán
Az alsó végtag perifériás érbetegség (Lower Extremity Peripheral Artery Disease; LEPAD, röviden PAD) az iparilag fejlettebb országokban egyre gyakrabban fordul elő, korunk egyik leggyakoribb betegségének, az érelmeszesedésnek jellegzetes megjelenési formája. A PAD előfordulása növekszik az életkor előrehaladtával, a dohányzás és a társbetegségek jelenléte esetén (különösen cukorbetegség esetén). A cukorbetegség ...
Új ESC-irányelvek
Dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) főtitkára, az MKT kongresszusán az új, 2020. évi ESC irányelveket ismertető szimpózium egyik üléselnöke volt. Ennek kapcsán kérdeztük az érintett guideline-okról. Járai Zoltán professzor elmondta, mely területeket érintően születtek új irányelvek, illetve hogy mit tart különösen fontosnak a felnőttkori kongenitális szívbetegségek irányelvével ...
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok: életmód és gyógyszerek
A Magyar Konszenzus Konferencia kapcsán a kardiovaszkuláris rizikófaktorokról kérdeztük Simonyi Gábor kardiológus, diabetológus, obezitológus főorvost, aki elmondta hogyan lehet csoportosítani a rizikófaktorokat, hogyan lehet a beteg életmódjával csökkenteni a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját, beszélt a hazai adatokról és arról, mik a gyógyszeres kardiovaszkuláris rizikócsökkentés lehetőségei ma, ...
A dyslipidaemia és kezelése
A VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia kapcsán a dyslipidaemia irányelvben leírtakról és a hazai megvalósulásról kérdeztük Bajnok László professzort, aki beszélt a újdonságokról, a hazai adatokról, a kezelési gyakorlatról, arról, hogy mennyire eredményes hazánkban a lipidkontroll, továbbá arról mi a teendő statinintolerancia esetén. ...
Protonpumpagátló kezelések
A protonpumpagátló kezelések indikációs területéről, a protonpumpagátlók dozírozásáról, az éjszakai saváttörésről, illetve az antitrombotikus szerek, valamint a nem szteroid gyulladásgátlók mellé adandó gasztroprotekcióról kérdeztük Herszényi László professzor urat....
Kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés a húgysavszint optimalizálásával
A kardiovaszkuláris betegségek a halálozás fő kóroki tényezői közé tartoznak. 2016-ban 17,9 millió ember halt meg szív- és érrendszeri betegségekben, amely az összhalálozás 31%-át adta. Kulcsfontosságú a befolyásolható kockázati tényezők elleni küzdelem, ezek hatásainak csökkentése. A fokozott rizikót jelentő klasszikus faktorok, mint pl. a hipertenzió, diabetes mellitus, hyperlipidaemia mellett mindinkább ...
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert gátló gyógyszerek alkalmazása szívinfarktust túlélt betegekben. Hazai és nemzetközi regiszteradatok
A szerző a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adataira hivatkozva megállapítja, hogy a szívinfarktus miatt kezelt betegek akut ellátásának rendszere jelentősen javította a szívinfarktusos betegek korai prognózisát, de a szekunder prevenció hiányosságai miatt a betegek 1 éves halálozásának aránya kedvezőtlen. Jelenleg a szekunder prevenció fogalmába tartozó tevékenységek/beavatkozások közül csak a túlélést igazoltan ...
Koleszterincsökkentés idősek, szívelégtelenek, veseelégtelenek, alacsony kockázatúak speciális alcsoportjaiban a nemzetközi ajánlások nyomán
A gyógyszeres koleszterinszint-csökkentés általános hatékonyságának és biztonságosságának elfogadása kiviláglik a 2019-es európai dyslipidaemiaajánlás szélesedő javallati köréből és mélyülő célértékeiből. Vannak azonban olyan betegcsoportok – így a nem megtartott EF szívelégtelen koronáriabetegek vagy súlyosan veseelégtelenek –, ahol a rossz kardiovaszkuláris prognózist a statinok nem tudják érdemben ...
Tükröm, tükröm mondd meg nékem, hogyan kezelünk e vidéken?
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2020. évi online kongresszusán került megrendezésre az Egis Gyógyszergyár Zrt. által szervezett tudományos szimpózium, amely a koszorúér-betegség primer és szekunder prevenciós hazai gyakorlatát tekintette át. Járai professzor a hipertónia, Márk docens úr a plakkstabilizáció, Tomcsányi professzor a krónikus koszorúér-betegség, Simon tanár úr pedig az akut miokardiális infarktus...
Akut koronáriaszindrómával kezelt betegek lipidcsökkentése és annak tapasztalatai régiónkban
Bevezetés: Akut koronáriaszindrómán (ACS) átesett betegek esetén az LDL-koleszterin (LDL-C) elérésének fokozott jelentősége van, az új, 2019-es európai dyslipidaemia-ajánlásban alacsonyabb célértékek elérését határozták meg. Ugyanakkor jól ismert tény, hogy ez világszerte nem áll megfelelő szinten. A szerzők vizsgálták, hogy hemodinamikai laboratóriummal rendelkező megyei kórházban milyen volt és hogyan ...
Gondolatok az ATPCI-vizsgálatról, avagy a trimetazidin helye napjainkban stabil anginás betegeknél
A most publikált PTCA-n átesett betegeknél, akik emellett optimális százalékban részesültek az ajánlás vezérelte kezelésben.
Biztonságosság szempontjából nem volt különbség a placebóhoz képest, de kardiovaszkuláris végpont tekintetében nem volt effektívebb. Mielőtt azonban véleményt mondanánk a trimetazidinről érdemes megvizsgálni a vizsgálati protokollt, a betegpopulációt különös tekintettel a ...
PAD: korai diagnózis és életminőséget javító kezelés
A COVID-19-járvány kapcsán tavasszal online térben kezdődött előadássorozat sikere láttán újabb 20 részes adás vette kezdetét „Esti beszélgetések a leggyakoribb kórképek kezeléséről” címmel az Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatásával. Ennek volt az első része az az adás, ahol Farkas Katalin, a Szt. Imre Egyetemi Oktatókórház angiológus főorvosa és Pécsvárady Zsolt professzor, a Kistarcsai Flór Ferenc ...
LDL-koleszterin-csökkentés: előtérben a kombinált kezelés
A 2019-es ESC diszlipidémia guideline vezérgondolata szerint a lipidcsökkentés végső célja a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésén keresztül a kardiovaszkuláris betegségek, események megelőzése a „minél alacsonyabb, annál jobb” szemlélet jegyében. Ezt a témát járta körül, és számolt be saját tapasztalatairól két kiváló szakember, az olaszországi Alberto Zambon és a spanyolországi Leopoldo Perez de Isla ...
ABPM elméletben és gyakorlatban
A Magyar Hypertonia Társaság régi terve valósult meg, amikor egy verőfényes októberi napon webkonferencia keretében sikerült megtartani azt a kurzust, aminek a fókuszában az ambuláns vérnyomásmonitorozásról szóló elméleti és gyakorlati tudnivalók összefoglalása állt. Az élő adás alatt beküldött kérdések nagy száma igazolta, hogy érdeklődésre számot tartó, igazi hiánypótló továbbképzésről volt szó. A ...
A terápia egyszerűsítése adherenciát növelő tényező
A közelmúltban az Európai Kardiológiai Társaság a COVID-19-járvány miatt online módon tartotta meg a szokásos éves kongresszusát. Ennek kapcsán készült interjú Giuseppe Mancia professzorral, aki már korábban is készséggel nyilatkozott a hipertónia aktuális kérdéseiről. ...
COVID-19: tanulságok, kihívások, tapasztalatok a hipertónia területén
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány (COVID-19-járvány) kapcsán számos kérdés merült fel a hipertóniás betegek ellátását illetően. Ezek közül ez az összefoglaló három területet érint:
1. Vajon az új típusú koronavírus-fertőzésnek kockázati tényezője-e a hipertónia, azaz milyen a hipertónia gyakorisága a fertőzött betegek körében, és van-e összefüggés a fertőzés és a ...
2-es típusú diabetes mellitus mint a szívelégtelenség rizikófaktora
A cukorbetegek számának járványszerű növekedése jól ismert. Napjainkban a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) becslése szerint 415 millió cukorbeteg él a földön, ez a teljes népesség mintegy 8,8%-a. A szívelégtelenség kezelése jelentős egészségügyi és gazdasági terheket ró az ellátórendszerre, a prevalenciája a felnőtt lakosság körében 0,4-2% közötti, de 65 éves életkor felett 5-10%-ra emelkedik. Ismert, ...