A béta-blokkoló terápia hipertóniában történő alkalmazása az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, főleg az 1. és 2. generációs béta-blok­kolók kedvezőtlen metabolikus mellékhatásainak köszönhetően, de ebből a szempontból kivételt jelentenek a 3. generációs béta-blokkolók (carvedilol és nevibolol). A legszélesebb kardiovaszkuláris in­di­ká­cióval rendelkező 3. generációs carvedilol (béta-1, ...

A kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős, de változtatható kockázati tényezője a dyslipidaemia. Részben a statinterápia széles körű alkalmazásával jelentősen csökkent hazánkban is a kardiovaszkuláris mortalitás. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásaiban megtalálható a kardiovaszkuláris kockázatbecslés és a lipid-célértékek és ennek elérésére javasolt terápia is a különböző ...

A 70-es, 80-as években az infarktus „járvány” miatt a koleszterin teória alapján a zsírszegény étrendet szorgalmazták, főleg az USA-ban, mérsékelt sikerrel, miközben a szénhidrát-fogyasztás megnőtt, az elhízás gyakorisága pedig az 1971-es 14,1%-ról 2000-re 30%-ra emelkedett. A magas glikémiás indexű szénhidrátdús ételek gyors vércukorszint-emelkedést, inzulinakciókat és glükóz → zsírsav-átalakulást, ...

A koronáriabetegség nőkben és férfiakban egyaránt vezető haláloki tényező. A nők koszorúsér-betegségére azonban gyakran nem irányul akkora figyelem, mint a férfiakéra. Nőkben az iszkémiás szívbetegség – a férfiakhoz képest – általában mintegy 10 évvel később jelentkezik. Nőkben jellemző, hogy gyakori a koronáriák mikrovaszkuláris diszfunkciója, ugyanakkor a kísérőbetegségek is nagyobb arányban vannak ...

A hipertónia a fejtett országokban az egyik leggyakoribb krónikus betegség, és az egyik legfontosabb kardiovaszkuláris kockázati tényező. A vérnyomás célértékre történő kezelésével jelentősen csökkenthető a koronáriabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulásának a kockázata, illetve a mortalitás. A vérnyomáskontroll különösen a nagy kockázatú betegségekben játszik alapvető szerepet. A ...

Magyarországon – és a világon – a népességen belül növekvő ten­denciát mutat az idősek aránya. Jól ismert, hogy az életkorral együtt emelkedik a vérnyomás. A különböző kardiovaszkuláris betegségek (pl. koronáriabetegség, stroke, szívelégtelenség) egyik legfontosabb kockázati tényezője a hipertónia. Az időskori hipertónia kezelése során figyelemmel kell lennünk a számos kísérőbetegségre, ...

A hipertónia az egyik leggyakoribb kardiovaszkuláris kockázati tényező. Metabolikus szindrómában a hipertónia mellett gyakoriak a lipid- és a szénhidrátanyagcsere különböző zavarai. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai szerint a metabolikus szindróma tünetmentes nagy kockázatú állapot. Metabolikus szindrómában a hipertónia kezelése már az emelkedett-normális vérnyomás kategóriában (130-139/85-...

A kardiovaszkuláris betegségek a vezető haláloki tényezők hazánkban is. Az akut koronáriaesemények csökkenése és a növekvő várható élettartam miatt viszont – a kardiovaszkuláris betegségeken belül – nő a stabil koronáriabetegek részaránya. Stabil koronáriabetegségben az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátló terápia több vizsgálatban bizonyította kedvező hatását, azonban az is nyilvánvalóvá vált, ...

A hipertónia és a diabétesz önálló kardiovaszkuláris kockázati tényezők. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai szerint a diabétesz nagy kockázatú állapot. Diabéteszes betegben az esetek legnagyobb részében hipertóniát is észlelünk. A diabéteszes beteg esetében már a magas-normális vérnyomás kategóriában szükséges az életmód-terápia mellett a gyógyszeres kezelés megindítása. Diabéteszben...