Az elhízás „népbetegség”, az elhízottak aránya világszerte nő. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) az elhízást a 10 legsúlyosabb egészségügyi probléma közé sorolta. A magasvérnyomás-betegség minden paraméter közül legszorosabb összefüggést a testsúllyal mutatja. A nagy lakosságcsoportban végzett Framingham vizsgálat adatai szerint az elhízott férfiak 78%-ában, a nők 68%-ában volt igazolható hipertónia....

A cukorbetegség kezelése során fontos a HbA1c-célérték elérésére, de ez bizonyos esetekben fokozza a hypoglykaemia kialakulásának a lehetőségét. 2-es típusú diabetes mellitusban sem ritka a hypoglykaemia, mivel tünetmentesen a betegek 46,6%-ában is előfordulhat. A nagyon szoros glikémiás kontroll a gyakoribb, súlyos hypoglykaemiás epizódok miatt – a várakozásokkal szemben – fokozta a kardiovaszkuláris mortalitást ...

A 2-es típusú cukorbetegség kezelés során a betegek többsége még mindig szulfanilurea terápiában részesül a metformin kezelés elégtelenségét követően. A szulfanilurea terápia hatékonyan csökkenti a vércukorszintet, azonban mellette nagyobb lehet a hypoglykaemia hajlam.
A glikémiás célok elérése mellett azonban kiemelten fontos, hogy az antidiabetikus terápia a hypoglykaemia veszélye nélkül valósuljon meg. ...

Ahogyan a világ sok országában, úgy hazánkban is a kardiovaszkuláris betegségek a vezető haláloki tényezők férfiakban és nőkben egyaránt. A hazai felmérések szerint 5,2 mmol/l feletti összkoleszte­rin­szinttel rendelkezik a felnőtt lakosság kétharmada. Ezen belül egyharmados arányban 6,2 mmol/l-nél is magasabb az összkoleszterinszint. A trigliceridszint esetében ennél sajnos rosszabb az összkép, mivel a népesség ...

A hipertónia és a diabétesz gyakran együtt járó jelentős kardiovaszkuláris kockázati tényezők. A megfigyelések szerint mindkét esetben fokozódhat a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Az ESH/ESC 2013-as ajánlása szerint diabetes mellitusban a vérnyomást 140/85 Hgmm alá kell csökkenteni. Az antihipertenzív terápiát egyénre kell szabni, azaz meg kell keresni a különböző kísérőbetegségeket és állapotokat is, ...

A kardiovaszkuláris terápia és megelőzés több elemből álló, komplex folyamat. Az angiotenzin konvertáló enzim gátlók (ACE-gátlók) meghatározó szerepet játszanak ebben, mivel eltérően az angiotenzin receptor blokkolóktól (ARB) nemcsak a renin–angiotenzin-aldoszteron-rendszert gátolják, hanem a bradikinin lebontását is. Ez utóbbi számos ked­vező hatást gyakorol a kardiovaszkuláris rendszerre: vazodilatáció, ...

A béta-blokkoló terápia hipertóniában történő alkalmazása az utóbbi időben kissé háttérbe szorult, főleg az 1. és 2. generációs béta-blok­kolók kedvezőtlen metabolikus mellékhatásainak köszönhetően, de ebből a szempontból kivételt jelentenek a 3. generációs béta-blokkolók (carvedilol és nevibolol). A legszélesebb kardiovaszkuláris in­di­ká­cióval rendelkező 3. generációs carvedilol (béta-1, ...

A kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős, de változtatható kockázati tényezője a dyslipidaemia. Részben a statinterápia széles körű alkalmazásával jelentősen csökkent hazánkban is a kardiovaszkuláris mortalitás. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásaiban megtalálható a kardiovaszkuláris kockázatbecslés és a lipid-célértékek és ennek elérésére javasolt terápia is a különböző ...

A 70-es, 80-as években az infarktus „járvány” miatt a koleszterin teória alapján a zsírszegény étrendet szorgalmazták, főleg az USA-ban, mérsékelt sikerrel, miközben a szénhidrát-fogyasztás megnőtt, az elhízás gyakorisága pedig az 1971-es 14,1%-ról 2000-re 30%-ra emelkedett. A magas glikémiás indexű szénhidrátdús ételek gyors vércukorszint-emelkedést, inzulinakciókat és glükóz → zsírsav-átalakulást, ...

A koronáriabetegség nőkben és férfiakban egyaránt vezető haláloki tényező. A nők koszorúsér-betegségére azonban gyakran nem irányul akkora figyelem, mint a férfiakéra. Nőkben az iszkémiás szívbetegség – a férfiakhoz képest – általában mintegy 10 évvel később jelentkezik. Nőkben jellemző, hogy gyakori a koronáriák mikrovaszkuláris diszfunkciója, ugyanakkor a kísérőbetegségek is nagyobb arányban vannak ...

A béta-blokkoló terápia jelenleg számos kardiovaszkuláris indikációban kötelező eleme a komplex terápiának (stabil koronáriabetegségben, akut koronária szindrómában, miokardiális infarktust követően, szívelégtelenségben). Hipertóniában történő alkalmazásuk az utóbbi időben kissé háttérbe szorult az 1. és 2. generációs béta-blokkolók kedvezőtlen metabolikus mellékhatásai miatt. Ebben a vonatkozásban ...

A hipertónia a fejtett országokban az egyik leggyakoribb krónikus betegség, és az egyik legfontosabb kardiovaszkuláris kockázati tényező. A vérnyomás célértékre történő kezelésével jelentősen csökkenthető a koronáriabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulásának a kockázata, illetve a mortalitás. A vérnyomáskontroll különösen a nagy kockázatú betegségekben játszik alapvető szerepet. A ...

Magyarországon – és a világon – a népességen belül növekvő ten­denciát mutat az idősek aránya. Jól ismert, hogy az életkorral együtt emelkedik a vérnyomás. A különböző kardiovaszkuláris betegségek (pl. koronáriabetegség, stroke, szívelégtelenség) egyik legfontosabb kockázati tényezője a hipertónia. Az időskori hipertónia kezelése során figyelemmel kell lennünk a számos kísérőbetegségre, ...

A hipertónia az egyik leggyakoribb kardiovaszkuláris kockázati tényező. Metabolikus szindrómában a hipertónia mellett gyakoriak a lipid- és a szénhidrátanyagcsere különböző zavarai. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai szerint a metabolikus szindróma tünetmentes nagy kockázatú állapot. Metabolikus szindrómában a hipertónia kezelése már az emelkedett-normális vérnyomás kategóriában (130-139/85-...

A kardiovaszkuláris betegségek a vezető haláloki tényezők hazánkban is. Az akut koronáriaesemények csökkenése és a növekvő várható élettartam miatt viszont – a kardiovaszkuláris betegségeken belül – nő a stabil koronáriabetegek részaránya. Stabil koronáriabetegségben az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátló terápia több vizsgálatban bizonyította kedvező hatását, azonban az is nyilvánvalóvá vált, ...

A hipertónia és a diabétesz önálló kardiovaszkuláris kockázati tényezők. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai szerint a diabétesz nagy kockázatú állapot. Diabéteszes betegben az esetek legnagyobb részében hipertóniát is észlelünk. A diabéteszes beteg esetében már a magas-normális vérnyomás kategóriában szükséges az életmód-terápia mellett a gyógyszeres kezelés megindítása. Diabéteszben...