Keresés eredménye

Típusa:
rovat
Keresési paraméterek:
Előadások

<< < 1 2 3 > >>
51 találat 3 oldalon - ebből zárolt tartalom 23573 db

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!

Mennyit dobban a hazai hipertóniás betegek szíve?

Előadásában Ábrahám professzor az emelkedett szívritmus jelentőségét mortalitási adatokkal, köztük a SPRINT vizsgálat eredményeivel támasztja alá. Hangsúlyozza a vérnyomás és a szívfrekvencia közötti kapcsolat, valamint a variabilitás jelentőségét, az azt befolyásoló tényezőket, mindezek gyakorlati jelentőségét a hipertóniában. Megismerhetjük a Magyar Hipertónia Regiszternek a pulzusszámra vonatkozó ...

A Magyar ABPM Regiszter első adatainak tanulságai

Mi a gond a rendelői vérnyomásméréssel? – ezzel a kérdéssel kezdi előadását Járai professzor, majd sorra veszi a HBPM és ABPM indikációit. Megtudhatjuk, hogy ezek a vizsgálatok milyen speciális hipertóniaformák felismerését teszik lehetővé, hogyan segíthetik a terápiák kontrollját, illetve a hipertónia szűrését és a diagnózis felállítását. Az előadás bemutatja az ABPM projekt célját, módszereit, és ...

Az évszakok közötti vérnyomásváltozás az MHR adatai alapján

Irodalmi áttekintés segítségével megismerhetjük a témában a világ különböző pontjain végzett vizsgálatokat és azok eredményeit. Páll professzor ezek után ismerteti a magyarországi vizsgálat céljait, részvételi adatait és lebonyolításának részleteit. Az eddigi adatokból már ismerhető a vérnyomásértékek és a pulzusszám változása évszakok szerint. Megtudhatjuk azt is, hogy a változások hogyan ...

A Magyar Hipertónia Regiszter első 3 évének eredményei

Simon Attila egyetemi docens, a balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója előadásában először is felhívja a figyelmet az ISZB okozta halálozás világszerte tapasztalható növekedésére, és összefoglalja, hogy milyen rizikófaktorok állnak ennek hátterében. Ismerteti a célérték elérésének javításában elért eredményeket, valamint a Magyar Hipertónia Regiszter célkitűzéseit. Megismerhetjük a projekt ...

A szekunder prevenció hazai problémái

Magyarországon közel kétszer annyi beteg hal meg kardiovaszkuláris megbetegedésben, mint az európai átlag. Az akut invazív ellátás terén jelentős előrelépések történtek, de az akut szívinfarktus hosszú távú mortalitása terén még van mit tenni. Merkely Béla professzor előadásából kitűnik, hogy hazánkban az akut katéteres ellátás és a betegutak általában megfelelőek, de további erőfeszítéseket kell tenni a ...

A magasvérnyomás-betegség kezelése kettős és hármas fix kombinációkkal

A hipertónia kezeléséről és gondozásáról 2018-ban közzétett irányelv szerint a rendelőn kívüli vérnyomásmérés is alkalmassá vált a hipertónia diagnózisának felállításában, ezáltal előtérbe került az otthoni vérnyomásmérés jelentősége. Járai Zoltán professzor előadásában áttekinti az aktuális irányelv szerinti vérnyomás küszöbértékeket és célértékeket, valamint a farmakoterápia legfontosabb ...

Koszorúérbetegség kezelése fix kombinációs megoldásokkal

A koszorúérbetegségek halálozása tekintetében Magyarország a környező országok között a legrosszabb helyek egyikén kullog, és tendenciájában is egyre távolodunk az európai átlagtól. Tóth Kálmán professzor az előadásában beszél a krónikus koszorúérbetegségek új elnevezést indokló szemléletváltozásról, valamint a farmakoterápiás megfontolások változásáról és az egyénre szabott gyógyszeres kezelés ...

Fix kombinációs lehetőségek a krónikus szívelégtelenség kezelésében

A szívelégtelen betegek száma mondhatni világszerte nőttön nő, de jó hír, hogy az elérhető kezelések hatására az éves mortalitást sikerült 6-7% körüli értékre csökkenteni. Dr. Habon Tamás előadásában fontos célkitűzésként említi az optimális gyógyszeres kezelés fontosságát, aminek célja az ismételt hospitalizációk megelőzése és a halálozás rizikójának csökkentése. Ennek alapját az ACE-gátlók és...

Diuretikumok a kardiovaszkuláris prevencióban

A koszorúérbetegek halmozottan társbetegségekkel terhelt populáció, körükben nagy arányban fordul elő diszlipidémia, diabétesz, hipertónia. Dr. Simon Attila előadásában a hipertóniás, idősebb életkorú, obez, és mérsékelten csökkent balkamra funkcióval rendelkező koszorúérbetegek kezelésére fókuszál, amikor a RAS-gátló és béta-blokkoló alapkezelés mellé diuretikum adása célszerű szekunder prevencióként....

Hazai kardiovaszkuláris mortalitási adatok: öröm és üröm

Az epidemiológia, az ellátás és a prognózis vonatkozásában időszakosan vagy folyamatosan működő betegség regiszterekből nyerhetők valós adatok. Európában 5 infarktus regiszter működik folyamatosan, és ebből az egyik a magyarországi Nemzeti Szívinfarktus Regiszter. Jánosi András professzor előadásában az ebből származó adatokat elemzi több szempontból. Ebből kitűnik, hogy a STEMI miatt kezelt betegeknél ...

Nem csak lipidcsökkentők: a sztatinok plakkstabilizáló szerepe

Ma már nem kérdés, hogy a sztatinok a kardiovaszkuláris prevenció alapgyógyszerei, amik nemcsak a plakkok méretének a csökkenését eredményezik, hanem kedvezően hatnak a plakk szerkezetére is, ami intravaszkuláris képalkotó technika segítségével kimutatható. Dr. Aradi Dániel a sztatinok pleiotrop hatásai között az LDL-koleszterint csökkentő hatástól független, globális gyulladáscsökkentő hatásukról is szól, ...

Az ACE-gátlás fontossága az ateroszklerózis talaján kialakuló kórképek megelőzésében és kezelésében

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszeren belül az angiotenzin II „túlprodukció” esetén simaizomsejt hiperplázia és hipertrófia, endothel diszfunkció, oxidatív stressz, trombogén és gyulladásos folyamatok lépnek fel, amik az angiotenzin II csökkentésével, konkrétan ACE-gátló adásával kedvező irányban befolyásolhatók. Emellett az ACE-gátlók exkluzív sajátossága, hogy növelik a vazodilatáció irányában ható ...

Akut infarktus – és ami utána következik

Hazánkban az akut infarktus ellátásban jelentős javulás tapasztalható az elmúlt másfél évtizedben az intervenciós hálózat országos kiépítésének köszönhetően, de sajnálatos módon a 45 év fölötti betegek körében továbbra is nagyon magas ezen betegek 30 napos halálozása. Dr. Becker Dávid arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegek edukációját tulajdonképpen már a katéteres laborban célszerű megkezdeni, mert ...

Diszlipidémia 2016

A legújabb aktuális európai irányelvek az LDL-koleszterin csökkentés elsődleges jelentőségét hangsúlyozzák, de új elemként másodlagos kezelési célként ajánlják a legalább 50%-os LDL-koleszterin csökkentés elérését – tudtuk meg Harangi Mariann egyetemi docens előadásából. A koleszterincsökkentés alapgyógyszerei napjainkban a statinok, amiket a tolerálható legmagasabb dózisban alkalmazva a leginkább ...

Iszkémiás szívbetegség 2015

A koszorúér ateroszklerotikus elváltozása okán kialakult stabil koszorúér-betegség, illetve az instabil angina és/vagy szívinfarktus esetén a személyre szabott optimális gyógyszeres kezelés mihamarabbi megkezdése primer és szekunder prevenció céljából egyaránt fontos terápiás célkitűzés. Dr. Szabó Zoltán előadásában az erre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat foglalta össze, ahol a kezelésben preferált ...

Miért kombináltan kezeljük?

A kardiovaszkuláris betegségek rizikótényezői nagyon gyakran járnak együtt. Minden második hipertóniás beteg diszlipidémiában is szenved. Emellett az LDL-célértékek elérése hazánkban igen nagy nehézségekbe ütközik a rossz compliance miatt. Tekintsék meg Nádházi Zoltán doktor előadását, aki a hipertónia és a diszlipidémia kombinált kezelése mögött álló érveket sorakoztatja fel....

A kombinációs partner megválasztásának útja

Járai Zoltán professzor a Magyar Hypertonia Társaság XXIV. kongresszusán tartott előadásában bemutatta azokat a klinikai különbségeket a hagyományos tiazid, illetve a több szempontból előnyösebb tiazidszerű diuretikumok között, amik indokolttá teszik a megkülönböztetést az aktuális terápiás irányelvekben. Ezekben az indapamid kiemelten szerepel, mint optimális kombinációs partner a hipertóniás betegek gyógyszeres...

ACE-gátlás, mint az ateroszklerózis talaján kialakuló kórképek preferált terápiája

Az ateroszklerózis talaján kialakult kórképek patofiziológiai hátterének leglényegesebb eleme a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivációja. Masszi Gabriella főorvosnő a Magyar Hypertonia Társaság Siófokon megtartott kongresszusán az előadásában az ACE-gátlók összetett farmakológiai hatásait, valamint klinikai eredményességét foglalta össze, ami az egyes kardio- és cerebrovaszkuláris betegségek kezelésére ...

Új fix kombináció az ateroszklerózis ellen

Ha a magas vérnyomást és a magas koleszterinszintet egyaránt csökkentjük, akkor sokkal hatékonyabban védekezhetünk az érbetegségekkel szemben. Az ASCOT-vizsgálatban – mondta el Simon Attila főorvos az előadásában – az atorvastatinnak a perindopril és amlodipin kombinációhoz való hozzáadása további 53%-kal csökkentette a nem halálos miokardiális infarktus és a halálos koszorúér-betegség kombinált végpontját....

Egy régi új ismerős

A magas vérnyomás kezeléséről ma már rengeteg ismerettel rendelkezünk, azonban időről időre visszatérő kérdés maradt, hogy vajon meddig csökkentendő a vérnyomás. Simon Attila főorvos előadásában a SPRINT-vizsgálat eredményeiről számol be, ami alapján ismét előtérbe kerülhet a 120/80 Hgmm-es vérnyomás, mint optimális célérték. A vizsgálat kemény érv a "lower is better" ...


<< < 1 2 3 > >>
51 találat 3 oldalon - ebből zárolt tartalom 23573 db

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!