A kardiovaszkuláris (CV-) betegségek diagnózisának, kezelésének és megelőzésének kérdései továbbra is az orvostudomány érdeklődésének középpontjában állnak, s a szomorú hazai mortalitási statisztikáért napjainkban is elsősorban a kardiovaszkuláris betegségek a felelősek. A CV-betegségek rizikója és halálozása továbbra is magas. Számos rizikótényező mellett a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) is ...

A koszorúér eredetű halálozás hazánkban csakúgy, mint a fejlett ipari országokban vezető halálok. A koszorúér-betegség nem életmódbeli, befolyásolható rizikófaktorai közül leggyakoribb a hipertónia, a diszlipidémia és a diabétesz. A gyógyszeres kezelésre egyértelmű, evidenciákkal jól alátámasztott ajánlások állnak rendelkezésre. Ugyanakkor, sajnálatos módon a koleszterincsökkentő kezeléshez való ...

A vízhajtó gyógyszerek (diuretikumok) alkalmazása számos belgyógyászati betegségben nélkülözhetetlen. Egyes kórképekben használatuk empirikus alapokon nyugszik (pl. furosemid akut szívelégtelenségben), másokban evidenciákon alapul (pl. hipertóniában). Közülük a tiazid típusú diuretikumokat évtizedek óta sikerrel alkalmazzák a hipertónia-betegség kezelésére. Később azonban nyilvánvaló lett, hogy a ...

Számos kardiológiai betegségben igazolt a renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszer (RAAS) gátlásának jótékony hatása. Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók már több mint két évtizede a szívelégtelenség, és közel 20 éve az iszkémiás szívbetegség kezelésének alapkövei. Az angiotenzinreceptor-blokkolókról (ARB) több vizsgálatban igazolták, hogy hatásban nem maradnak el (non inferior) az ACE-gátlóktól ...