A koszorúérbetegségek halálozása tekintetében Magyarország a környező országok között a legrosszabb helyek egyikén kullog, és tendenciájában is egyre távolodunk az európai átlagtól. Tóth Kálmán professzor az előadásában beszél a krónikus koszorúérbetegségek új elnevezést indokló szemléletváltozásról, valamint a farmakoterápiás megfontolások változásáról és az egyénre szabott gyógyszeres kezelés ...

A szívelégtelen betegek száma mondhatni világszerte nőttön nő, de jó hír, hogy az elérhető kezelések hatására az éves mortalitást sikerült 6-7% körüli értékre csökkenteni. Dr. Habon Tamás előadásában fontos célkitűzésként említi az optimális gyógyszeres kezelés fontosságát, aminek célja az ismételt hospitalizációk megelőzése és a halálozás rizikójának csökkentése. Ennek alapját az ACE-gátlók és...

A hipertónia kezelésére vonatkozóan az Európai Kardiológus Társaság és az Európai Hipertónia Társaság 2018-ban közös irányelvet adott ki, és ehhez kapcsolódóan a közelmúltban megújult a hazai ajánlás is. Ezek legfontosabb sarokpontjairól és szemléletéről Járai Zoltán professzort kérdeztük a Debreceni Kardiológia Napokon bemutatott előadását követően....

Közismert, hogy a cukorbetegség (diabetes mellitus) – elsősorban az ún. jóléti társadalmakban – nagyon sok embert érint. 2014-ben az OEP-adatbázisban szereplő 2-es típusú cukorbetegek száma 727 000 volt, amely a teljes lakosságra vonatkoztatva 7,3%-os előfordulást jelent. A standardizált prevalencia közel másfél évtized alatt 4,2%-ról 6,4%-ra nőtt. 2017 novemberében – a statisztikai adatok szerint – Magyarországon...

A világszerte járványszerűen terjedő 2-es típusú diabétesz gyakran társul hipertóniával, kardiovaszkuláris be­teg­séggel és szívelégtelenséggel. A második generációs kardioszelektív és a harmadik generációs vazodila­tátor hatású béta-blokkolók alapvető gyógyszereivé váltak ezen társbetegségek kezelésének. Az alfa- és béta-blokkoló hatással egyaránt rendelkező carvedilol alkalmazása, egyedi ...

Korunk egyik legjelentősebb egészségügyi terhét jelentik a magas­vérnyomás-betegség következtében kialakuló szív-, és érrendszeri betegségek. Kiemelten fontos ezért ennek megfelelő diagnosztikája, amelyben a rendelői vérnyomásmérés, az ambuláns vérnyomás-monitorozás, valamint az otthoni vérnyomásmérés fontos eszközök. A hipertónia kezelésének a vérnyomás-célértékek elérésén túl ki kell terjednie a ...

A kardiovaszkuláris betegségek egyik legfontosabb befolyásolható kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség, amely viszonylag könnyen diagnosztizálható, illetve kezelésére számos gyógyszercsoport áll rendelkezésre – az életmód-változtatás mellett. Ennek ellenére mind a nemzetközi, mind a hazai kontrolláltsági mutatók jelentősen elmaradnak a várakozástól, a kezelt betegek kevesebb mint 50%-a éri el kívánatos...

Az új Amerikai Kardiológiai Kollégium/Amerikai Szív Szövetség 2017-es hipertónia-irányelvei a hipertónia küszöbértékét 130/80 Hgmm-re csökkentették. Az Európai Kardiológusok Társasága/Európai Hipertónia Társaság ajánlása szerint a küszöbérték maradt 140/90 Hgmm. A két ajánlásban javasolt célvérnyomás is eltér, de csak minimálisan. A bizonyítottan hipertóniás amerikai felnőttek célvérnyomása kisebb, ...

A húgysav a purinmetabolizmus végterméke. Endogén és exogén forrásból származhat, emelkedett szintjét a túlzott bevitel, fokozott termelődés és/vagy csökkent kiválasztás okozhatja. Egyre több evidencia áll rendelkezésre azon a téren, hogy a hyperurikaemia nemcsak a köszvénnyel, vesekövességgel és krónikus vesebetegséggel, hanem számos más kardiovaszkuláris és metabolikus kóros állapottal áll összefüggésben. ...

Extrémen alacsony koleszterin elérésénél sem rajzolódik ki J-görbe a kardiovaszkuláris eseményekből és a mellékhatások sem szaporodnak meg. A kardiovaszkuláris kockázatbesorolás eredményeként megfogalmazható legfontosabb kérdés a lipidterápiára vonatkozik: kell-e koleszterincsökkentő, s amennyiben igen, milyen célértékkel és induló dózissal. Az európai ateroszklerózis irányelv szerint a statin megfontolása ...

Az akut koronária szindrómán átesett betegek leghatékonyabb szekunder prevenciós kezelése a lipidcsökkentő terápia, amit több szaktekintély egyben oki terápiának is tart. Ennek ellenére az érintett betegek töredéke éri csak el az ajánlásokban megjelölt lipid célértékeket. Az adherencia növelése érdekében javítani kellene a betegek korrekt tájékoztatását, és jobban kihasználni a fix gyógyszerkombinációkban ...

Napjaink lipidcsökkentő kezelésében három gyógyszercsoport (a statinok, az ezetimib és a PCSK9-gátlók) rendelkezik teljes értékű bizonyítékokkal arra, hogy adásuk a kardiovaszkuláris események gyakoriságát és a kialakult plakk nagyságát csökkenteni tudja. Közülük kettő (a statinok és az ezetimib) könnyebben hozzáférhető, már generikus fázisban van. Klinikai vizsgálati adatok szerint alkalmazásukkal, ha az ...

 A perifériás verőérbetegség az Európai Kardiológiai Társaság 2017-es definíciója alapján az aorta nem koszorúeres ágainak ateroszkle­ro­tikus szűkülete. Ezek közül a leggyakoribb és a legnagyobb klinikai jelentőségű az alsóvégtagi verőerek szűkülete, valamint az art. caro­tisok, az arteria renalisok ateroszklerotikus elváltozása (1).

Az epidemiológiai vizsgálatok alapján a 2000 és 2010 közötti ...

 A perifériás érszűkület (PAD) előfordulása nő a diagnosztika fejlődésével, és a cukorbetegség előfordulásának emelkedésével. A PAD az ateroszklerózis egyik megjelenési formája, amely esetében is ugyanúgy alkalmazni kell a szekunder prevenciót, mint a koronária és a cerebrovaszkuláris betegségek esetében. A közlemény ismerteti a szekunder prevencióban alkalmazandó életmód-változtatási javaslatokat, és a ...

A Magyar Hypertonia Társaság éves kongresszusán az örökös tiszteletbeli elnöki címet viselő Farsang Csaba professzor több fontos eseményről is beszélt. Elmondta, hogy dolgoznak az európai hipertónia guideline megjelenése után a magyar kezelési irányelvek megújításán, amely a hazai specialitásokat is tartalmazni fogja, illetve beszámolt a társaság által indított többéves adatgyűjtésről, amelynek eredményeképpen...

Egy 2017-ben, majd ezt követően egy másik, 2018-ban publikált dán tanulmány igazolta a hidroklorotiazid (HCTZ) és bizonyos bőrrák típusok közötti kapcsolatot. Az eredményeknek megfelelően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) figyelmeztetést adott ki, amelyben felhívja az orvosok figyelmét a HCTZ alkalmazásával kapcsolatos kockázatokra, és javasolja a magas bőrrákkockázattal rendelkező betegek szűrésére. ...

A Magyar Hypertonia Társaság több évre tervezett országos felmérést szervez, aminek eredményeképpen átfogó képet kaphatunk a hazai hipertóniások vérnyomásértékeiről. Az induló adatgyűjtést Járai Zoltán professzor, a társaság elnöke jelentette be a 2018. évi, Siófokon megtartott kongresszuson, ahol a vele készült interjúban a célokról és a részletekről érdeklődtünk....

Az új európai hipertónia ajánlás a Magyar Hypertonia Társaság 2018. évi kongresszusának programjában is kiemelten szerepelt, hiszen más országokhoz hasonlóan hazánkban is nagy a nem kellőképpen kontrollált hipertóniás betegek aránya. A kongresszus helyszínén, Siófokon Páll Dénes professzorral készített interjú alkalmat adott arra, hogy megismerjük az irányelvben javasolt terápiás lépések részleteit....

Teltházas szimpóziumon mutatták be az új európai hipertónia guideline-t Münchenben, az Európai Kardiológus Társaság kongresszusán, ahol a franciaországi Georges Pompidou Kórházban dolgozó Stéphane Laurent a helyszínen adott videointerjúban nyilatkozott a népbetegségnek számító magasvérnyomás-betegség kezelése kapcsán a kardiológus szempontjairól....