A kardiovaszkuláris betegségek továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak, annak ellenére, hogy a fő kockázati tényezők már jól ismertek és egyre hatékonyabb gyógyszerek állnak rendelkezésre befolyásolásukra. Ezek közül az egyik meghatározó tényező a magasvérnyomás-betegség. A hipertenziós betegek csak mintegy 42%-a diagnosztizált, de sajnos a célvérnyomás elérése még ennél is sokkal gyengébb. A ...

A stabil koszorúér-betegség vagy krónikus koronáriaszindróma Magyarországon, de a világon máshol is a morbiditás és mortalitás vezető oka. Bizonyos kórképek, mint a hipertónia és a hyperlipidaemia, a diabetes mellitus mellett ismert és fontos kardiovaszkuláris rizikófaktorok, amelyek optimális kezelése szintén kiemelt jelentőségű. Sajnos fontos klinikai probléma, hogy betegeink nem szedik regulárisan gyógyszereiket, ...

Az antitrombotikus (thrombocytaaggregáció-gátló – TAG és antikoaguláns) szerek alkalmazása nélkülözhetetlen a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris – CV) betegségek kezelésében. Az antitrombotikus szerek alkalmazása azonban növeli a tápcsatornai vérzések kockázatát. A megelőzés során a CV és a gasztrointesztinális (GI) kockázati tényezőket egyaránt figyelembe kell venni és hatékony gyomornyálkahártya-...

A krónikus vesebetegség, a még nyitott glomerulusok hiperfiltrációs károsodása miatt, progresszív jellegű és nagy kardiovaszkuláris kockázatot jelent. Szűrése a becsült glomerulus filtrációs ráta és a vizelet albumin/kreatinin arányának meghatározásával történik. A betegek hipertóniájának kezelése során első választandó a renin-angiotenzin blokkolók csoportja, amelyek csökkentik a hiperfiltrációs ...

Az elmúlt 20 évben gyökeresen megváltozott a 2-es típusú diabétesz orális antidiabetikus kezelése. Új innovatív készítmények kerültek be a mindennapi gyakorlatba. Ezek közül kiemelkednek az SGLT-2-gátlók és a GLP-1-receptor-agonisták, ez utóbbiak ma már nemcsak injektábilis készítmények formájában hozzáférhetők. Fennálló kardiovaszkuláris betegség, illetve ennek nagy vagy igen nagy rizikója estén az ...

A túlsúly és az emelkedett vérnyomás külön-külön is jelentősen növelik a keringési problémákból eredő beteg­ségek kialakulásának kockázatát, együttes előfordulásuk esetén azonban sokkal nagyobb ennek valószínűsége. Az elhízás krónikus és recidiváló betegség (WHO), amely tartós kezelést igényel. Elhízott férfiakban 69%-ban található hipertónia, míg nőkben már 78% a gyakorisága. A nem gyógyszeres ...

A T2DM-ben követendő antihyperglykaemiás kezelés megválasztása a klinikai diabetológia egyik alapvető kérdése. A nemzetközi és hazai útmutatások, szakmai irányelvek általában 2-3 évente újítják meg az ajánlásokat, de az ADA Standards of medical care in diabetes című útmutatását évente publikálják.
Hosszú éveken keresztül T2DM-ben, antihyperglykaemiás farmakoterápia szükségessége esetén a metformin ...

Dr. Athanasios John Manolis professzor (Metropolitan Kórház, Athén, Görögország) az Európai Kardiológiai Társaság legutóbbi barcelonai ülésén a krónikus koszorúér-szindrómákkal foglalkozó szekció elnöke volt, és a krónikus koszorúér-szindrómában szenvedő betegek optimális terápiájának jelentőségéről tartott előadást. A legfontosabb információkat egy video-előadásban foglalta össze számunkra.
 ...

Magyarországon, hasonlóan a világ más fejlett országaihoz, a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot. Az alsó végtagi verőérbetegség (LEAD) az egész szervezetet érintő, generalizált atero­szklerózis egyik megjelenési formája, amelynek prevalenciája világszerte nő, és amely az ateroszklerózis harmadik leggyakoribb megnyilvánulása a koszorúér-betegség és a stroke után. A LEAD nemcsak ...

Hogyan változott a koszorúérbetegek ellátása a COVID-pandémia elmúlt két évében, hogyan alakult az akut esetek száma és a halálozás – erről hallhattunk adatokat az MKT kongresszus Egis szimpóziumán megtartott előadásában Dr. Becker Dávid professzortól, aki interjúnkban a téma rövid összefoglalása mellett arra is kitért, hogy az orvos-beteg találkozások csökkenése hogyan hatott az iszkémiás ...

Az MKT ez évi kongresszusának Egis szimpóziumán Dr. Simon Attila a szívinfarktuson átesett betegek szekunder prevenciójának és rehabilitációjának hazai helyzetét tekintette át. Interjúnkban Dr. Simon Attila nem csak a jól ismert gyógyszercsoportok – RAAS-gátlók, béta-blokkolók, trombocitaaggregáció-gátlók, vérzsírcsökkentők – alkalmazásának legfontosabb tudnivalóit foglalja össze, de ...

Az antitrombotikus kezelés létjogosultsága kardiovaszkuláris szempontból megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor ezek a kezelések – legyen szó thrombocytaaggregáció-gátlásról vagy antikoaguláns kezelésről – mindig magukban hordozzák a vérzésveszélyt, amely elsősorban a gasztrointesztinális traktusban jelentkezik. Dr. Herszényi László professzor, a Honvéd Kórház gasztroenterológus főorvosa, címzetes ...

Az MHT idei kongresszusán a húgysav-anyagcseréről és a húgysavszint jelentőségéről elhangzott előadások kapcsán kérdeztük Járai professzort a hiperurikémia mint rizikófaktor szerepéről a kardiovaszkuláris és vesebetegségekben. Kardiológus, reumatológus és nefrológus szakemberek közösen alkották meg azt az új konszenzusdokumentumot, amely deklarálja a húgysavszint normálértékeit és iránymutatást ad a ...

Az MHT ez évi kongresszusán Járai professzor a legutóbbi, 2018-as hipertónia Irányelvek várható változásairól szóló előadása azokat a vizsgálatokat foglalta össze, amelyek eredményei valószínűleg változásokat fognak előidézni az Irányelvben. Interjúnkban Járai professzor röviden összefoglalja ezen vizsgálatokat és azokat a területeket, amelyeken változás várható: pl. időskori hipertónia, a nemek közötti ...

A hipertónia gondozásában a telemedicina alapját jelentő otthoni vérnyomásmérés már 2018-ban belekerült az ajánlásokba, ezért a járvány idején sem volt nehéz a betegeket célértéken tartani - tudtuk meg Dr. Nemcsik Jánostól, akivel az MHT idei kongresszusán készítettünk interjút. A videóban rövid összefoglalást hallhatunk az újabb eszközökről és applikációkról, a vizsgálatok finanszírozásáról, de ...

Előadásában Ábrahám professzor az emelkedett szívritmus jelentőségét mortalitási adatokkal, köztük a SPRINT vizsgálat eredményeivel támasztja alá. Hangsúlyozza a vérnyomás és a szívfrekvencia közötti kapcsolat, valamint a variabilitás jelentőségét, az azt befolyásoló tényezőket, mindezek gyakorlati jelentőségét a hipertóniában. Megismerhetjük a Magyar Hipertónia Regiszternek a pulzusszámra vonatkozó ...

Mi a gond a rendelői vérnyomásméréssel? – ezzel a kérdéssel kezdi előadását Járai professzor, majd sorra veszi a HBPM és ABPM indikációit. Megtudhatjuk, hogy ezek a vizsgálatok milyen speciális hipertóniaformák felismerését teszik lehetővé, hogyan segíthetik a terápiák kontrollját, illetve a hipertónia szűrését és a diagnózis felállítását. Az előadás bemutatja az ABPM projekt célját, módszereit, és ...

Irodalmi áttekintés segítségével megismerhetjük a témában a világ különböző pontjain végzett vizsgálatokat és azok eredményeit. Páll professzor ezek után ismerteti a magyarországi vizsgálat céljait, részvételi adatait és lebonyolításának részleteit. Az eddigi adatokból már ismerhető a vérnyomásértékek és a pulzusszám változása évszakok szerint. Megtudhatjuk azt is, hogy a változások hogyan ...

Simon Attila egyetemi docens, a balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója előadásában először is felhívja a figyelmet az ISZB okozta halálozás világszerte tapasztalható növekedésére, és összefoglalja, hogy milyen rizikófaktorok állnak ennek hátterében. Ismerteti a célérték elérésének javításában elért eredményeket, valamint a Magyar Hipertónia Regiszter célkitűzéseit. Megismerhetjük a projekt ...