Keresés eredménye
A lipidterápia újdonságai a VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai nyomán
A diabetes mellitus kardiovaszkuláris rizikótényezői közül a dyslipidaemia jelentősen befolyásolja az ateroszklerotikus eredetű érbetegségek okozta vaszkuláris történések gyakoriságát, illetve az ezekkel összefüggő mortalitás mértékét. Nagy nemzetközi, randomizált klinikai vizsgálatok igazolták az antilipidaemiás terápia hatékonyságát, illetve a terápiás célértékek hasznosságát. Az elsődlegesen ajánlott ...
A Magyar ABPM Regiszter 2020–2027 első eredményei
Az otthoni vérnyomásmérés és az ambuláns vérnyomásmérés, azaz az ABPM, egyaránt alkalmasak a diagnózis felállítására és kezelés során a vérnyomáskontroll megítélésére. Az új irányelvek erősen támogatják a vérnyomásmérés „rendelőn kívülre” helyezését, azaz az otthoni és ambuláns vérnyomás-monitorozást, valamint a vérnyomás-monitorozási módszerek kombinált, komplementív alkalmazását.
...
A carvedilol alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok
Betegeink kezelésénél mindig a legoptimálisabb terápia kiválasztására kell törekednünk. Elsődleges szempontként tartjuk számon a beállítandó gyógyszer hatékonyságát, biztonságosságát, illetve társbetegség esetén arra is kedvező hatását.
A hatékony terápia beállítása azért is fontos, mert a statisztikák mind a kardiovaszkuláris betegségek (hipertónia), mind a 2-es típusú diabetes mellitus ...
Magyar Hipertónia Regiszter. A program első öt ciklusának eredményei
A hipertónia felismerésének és kontrolljának optimalizálását szolgálja a Magyar Hypertonia Társaság programja, a Magyar Hipertónia Regiszter, amely az Egis Gyógyszergyár Zrt. és az Omron Medistance segítségével indult 2018-ban. Ennek egyik alapvető célja online gyűjtött adatok segítségével igazolni, hogy a nagyobb számú rendelői vérnyomásmérés gyakorlata szoros összefüggésben van a megfelelő ...
A perindopril-bizoprolol fix kombináció helye a terápiás palettán
A kardiovaszkuláris (CV-) betegségek diagnózisának, kezelésének és megelőzésének kérdései továbbra is az orvostudomány érdeklődésének középpontjában állnak, s a szomorú hazai mortalitási statisztikáért napjainkban is elsősorban a kardiovaszkuláris betegségek a felelősek. A CV-betegségek rizikója és halálozása továbbra is magas. Számos rizikótényező mellett a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) is ...
Atorvastatin/perindopril/amlodipin – a hármas fix kombináció alkalmazásának előnyei
Családorvosi munkám során kiemelt jelentőségű a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szűrése és kezelése, hiszen a prevencióval megelőzhetők a kardio- és cerebrovaszkuláris szövődmények, a szervi és a szöveti elváltozások kialakulása. ...
Van-e összefüggés a PPI-kezelés és a COVID-19- fertőzés súlyossága között: valóság vagy fikció?
Előzetes vizsgálatok felvetették, hogy a protonpumpagátló (PPI) rendszeres szedése növelheti a SARS-COVID-19-fertőzés kockázatát és a betegség lefolyásának súlyosságát. A rendelkezésre álló adatok kritikai értékelése mellett az összefoglaló rávilágít az ok-okozati bizonytalanságokra. Ebben a vonatkozásban a PPI szerek szerepének tisztázására megfelelően megtervezett és dokumentált prospektív vizsgálatokra ...
Hipertónia és COPD
A hipertónia gyakori társbetegsége, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, gyakran ismeretlen marad a kezelőorvosok között. A terápia kiválasztásában fontos a mindkét betegségben meglevő közös kórélettani tényezők – hipoxia, aktiválódó szimpatikus tónus, renin-angiotenzin-aldoszteron (RAAS-) rendszer, endothel-diszfunkció – ismerete. A COVID-19-ben a betegek állapotát jelentősen rontja a hipertónia is, a COPD is....
Újdonságok a hyperurikaemia és a köszvény ellátásában
Tünetmentes hyperurikaemiáról akkor beszélünk, ha a tartósan magas húgysavszint mellett nincsenek urátkristály-depozícióra utaló klinikai tünetek vagy jelek. A hyperurikaemia új definíciója az urátkristályok kicsapódásának küszöbértékét veszi figyelembe, ami 360 µmol/l feletti értéknek felel meg, mindkét nemben egyaránt. A hyperurikaemiát az obesitas, a hipertónia, a metabolikus szindróma, a koronáriabetegség, ...
Szimpatikus túlsúly a hipertónia etiopatogenezisében – Fókuszban a nők
A szimpatikus-paraszimpatikus idegi aktivitás egyensúlya kulcsszerepet játszik a kardiovaszkuláris és metabolikus szabályozásban, az érfal és a szívizom strukturális integritásában. Ismert tény, hogy a fokozott szimpatikus aktivitás csökkentése minden életkorban javítja a szív-érrendszeri morbiditást és mortalitást.
Az imidazolin receptorok felfedezésével megnyílt az út az I1-imidazolin receptor agonisták ...
Célratörő kezelés a dyslipidaemia „színpadán”
A dyslipidaemiák megfelelő terápiája, illetve a lipidszintek célértékre történő kezelése – a kardiovaszkuláris betegségek és a korai halálozás megelőzésének érdekében – világszerte, így Magyarországon is komoly kihívások elé állítja az orvostársadalmat. Ezt a mindennapos küzdelmet az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) 2019-ben megújított, közös kezelési ...
A statineladási piaci adatok és a heveny szívizominfarktus okozta mortalitás összefüggésének vizsgálata
Az utóbbi két évtizedben a lipidcsökkentés a kardiovaszkuláris prevenció egyik alapvető eleme lett, ezen belül a statinok az elsőnek választandó szerek. Számos klinikai vizsgálat igazolta a statinok kedvező hatását a szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra, ennek ellenére, bár a hozzáállás fokozatosan javul, jelenleg még komoly ellenállás van az irányelvek által előírt lipidcsökkentéssel szemben ...
A magasvérnyomás-betegség kezelése ma, Magyarországon
Farsang Csaba professzor urat kérdeztük a hipertóniabetegség kezelésének céljairól, a fix dózisú kombinált készítmények jelentőségéről, illetve az azok mellé adott terápiás partnerek (mint pl. az I1-imidazolin-receptor-agonisták, a rilmenidin) szerepéről a magasvérnyomás-betegés kezelésében....
A vaszkuláris életkor jelentősége a hipertóniaellátásban
Egy tünetmentes egyén vizsgálatakor az első és legfontosabb lépés az illető teljes kardiovaszkuláris kockázatának megítélése. Ez segít dönteni adott esetben a lipid-, illetve vérnyomáscsökkentő kezelés indikációjáról és intenzitásáról. Az európai populációban használatos SCORE-kockázatbecslés segíthet az abszolút kockázat mellett a relatív kockázat felmérésében, főleg fiatalabb, de halmozott ...
A PAD és a kardiovaszkuláris társbetegségek összefüggése és együttes kezelése a gyakorlatban, egy multimorbid beteg kapcsán
Az alsó végtag perifériás érbetegség (Lower Extremity Peripheral Artery Disease; LEPAD, röviden PAD) az iparilag fejlettebb országokban egyre gyakrabban fordul elő, korunk egyik leggyakoribb betegségének, az érelmeszesedésnek jellegzetes megjelenési formája. A PAD előfordulása növekszik az életkor előrehaladtával, a dohányzás és a társbetegségek jelenléte esetén (különösen cukorbetegség esetén). A cukorbetegség ...
Új ESC-irányelvek
Dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) főtitkára, az MKT kongresszusán az új, 2020. évi ESC irányelveket ismertető szimpózium egyik üléselnöke volt. Ennek kapcsán kérdeztük az érintett guideline-okról. Járai Zoltán professzor elmondta, mely területeket érintően születtek új irányelvek, illetve hogy mit tart különösen fontosnak a felnőttkori kongenitális szívbetegségek irányelvével ...
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok: életmód és gyógyszerek
A Magyar Konszenzus Konferencia kapcsán a kardiovaszkuláris rizikófaktorokról kérdeztük Simonyi Gábor kardiológus, diabetológus, obezitológus főorvost, aki elmondta hogyan lehet csoportosítani a rizikófaktorokat, hogyan lehet a beteg életmódjával csökkenteni a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját, beszélt a hazai adatokról és arról, mik a gyógyszeres kardiovaszkuláris rizikócsökkentés lehetőségei ma, ...
A dyslipidaemia és kezelése
A VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia kapcsán a dyslipidaemia irányelvben leírtakról és a hazai megvalósulásról kérdeztük Bajnok László professzort, aki beszélt a újdonságokról, a hazai adatokról, a kezelési gyakorlatról, arról, hogy mennyire eredményes hazánkban a lipidkontroll, továbbá arról mi a teendő statinintolerancia esetén. ...
Protonpumpagátló kezelések
A protonpumpagátló kezelések indikációs területéről, a protonpumpagátlók dozírozásáról, az éjszakai saváttörésről, illetve az antitrombotikus szerek, valamint a nem szteroid gyulladásgátlók mellé adandó gasztroprotekcióról kérdeztük Herszényi László professzor urat....