Az Amerikai Kardiológiai Kollégium és Szívtársaság 2017-ben a hipertónia kezelésére vonatkozóan új guideline-t adott ki. Dr. Paul Whelton – az irányelvet kidolgozó bizottság elnöke – a vele készült interjúban elmondja, hogy miért határoztak új klasszifikációs rendszer bevezetéséről, és ismerteti az irányelv néhány fontos aspektusát. A mostani megközelítésük szerint az antihipertenzív terápia nem csupán a ...

A hipertónia okozta fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt is kiemelkedő a magasvérnyomás-betegség jelentősége. A kezeletlen hipertónia jelentősen emeli a krónikus vesebetegség, a stroke, a miokardiális infarktus, az angina és a krónikus szívelégtelenség gyakoriságát. Ezért a hipertonológiában elsődleges kérdés a kezelés során elérendő célvérnyomás meghatározása. A célvérnyomás-elérés aránya elmarad a ...

Az ezredfordulóra a kardiovaszkuláris halálozás évi 17 millió fölé emelkedett a világon. A legújabb OECD-adatok alapján a koszorúér-betegség és a stroke halálozása terén Magyarország jelentős elmaradással rendelkezik az Európai Unió többi tagországaihoz képest. Jelen összefoglalóban a lemaradás okait próbáljuk elemezni friss statisztikai adatok alapján. A rizikófaktorok közül a rendszeres testmozgást, a ...

Új magyar epidemiológiai kutatások azt igazolták, hogy Magyarországon a perifériás verőérbetegséggel összefüggő major amputációk előfordulása háromszorosa az irodalomban közölt adatok átlagának. Emellett az amputáción átesett betegek halálozása is kiemelkedően magas, 30 nap alatt a betegek 20%-a, 1 év alatt 41%-a hal meg. A jelenség hátterében több tényező szerepe valószínűsíthető, ezek között a ...

Magyarországon a stroke mortalitása az 1985–2015 közötti 3 évtizedben harmadára csökkent, ennek ellenére még mindig jelentősen nagyobb a nyugat-európai értékeknél. Az 1990-es évekig az akut stroke ellátására nem voltak hazai irányelvek, csak ritkán vettünk részt nemzetközi multicentrikus klinikai vizsgálatokban, a kezelések hagyományokon alapultak, és jelentős különbségek voltak az egyes osztályok gyakorlatában ...

Az ismert és kezelt hipertóniások jelentős hányadának vérnyomása továbbra sincs célértéken. Továbbá a hipertóniások 70-80%-ában az egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezők halmozódnak, ami sokszorosára fokozza a kardiovaszkuláris kockázatot. Ezek célértékig történő kezelésével hasonló a helyzet, mint a hipertónia esetében. Ennek hátterében részben a világszerte alacsony hosszú távú terápiás ...

Hazánkban az akut infarktus ellátásban jelentős javulás tapasztalható az elmúlt másfél évtizedben az intervenciós hálózat országos kiépítésének köszönhetően, de sajnálatos módon a 45 év fölötti betegek körében továbbra is nagyon magas ezen betegek 30 napos halálozása. Dr. Becker Dávid arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegek edukációját tulajdonképpen már a katéteres laborban célszerű megkezdeni, mert ...

A hipertóniakezelésnek Páll Dénes professzor kétségtelenül az egyik hazai szaktekintélye a téma jeles képviselői közül. A Debreceni Kardiológiai Napok alkalmával tartott előadásában, majd az ezt követően vele készült interjúban azt járta körül, hogy hogyan valósulnak meg napjainkban az aktuális terápiás ajánlásban foglaltak a hipertóniás betegek kezelésekor....

A kardiovaszkuláris betegségek terápiájában a béta-blokkoló terápiának meghatározó szerepe van különösen az iszkémiás szívbetegség, a magas vérnyomás és a pangásos szívelégtelenség vonatkozásában. Ha mindez alfa-blokkoló hatással is kiegészül, akkor a terápiás hatékonyság sokkal kifejezettebb és alkalmassá válik a perifériás érbetegségek kezelésére is. Szerzők esetbemutatásai a napi gyakorlatban ...

A koszorúér eredetű halálozás hazánkban csakúgy, mint a fejlett ipari országokban vezető halálok. A koszorúér-betegség nem életmódbeli, befolyásolható rizikófaktorai közül leggyakoribb a hipertónia, a diszlipidémia és a diabétesz. A gyógyszeres kezelésre egyértelmű, evidenciákkal jól alátámasztott ajánlások állnak rendelkezésre. Ugyanakkor, sajnálatos módon a koleszterincsökkentő kezeléshez való ...

A hipertónia és az elhízás mind a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői. A második generációs, centrálisan ható rilmenidin (imidazolin I1-receptor-agonista) hatékonyan – dózisfüggő módon – csökkenti a szimpatikus idegrendszer működését. Hatásának következtében 24 órán keresztül csökken mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás elhízottakban is. ...

Az Egis Gyógyszergyár Zrt. szeretettel meghívja Önt a Debreceni Kardiológiai Napok keretein belül 2018. március 1-én (csütörtökön), 16:10-17:10 óra között megrendezésre kerülő "Előrelépési lehetőségek a hazai CV morbiditás / mortalitás csökkentésében" című szimpóziumára. Üléselnök: Prof. Dr. Csanádi Zoltán Előadók: Prof. Dr. Páll Dénes, Dr. Harangi Mariann, Dr. Sepp Róbert, Dr. Gavallér Henriette....

Az elmúlt évtizedben a béta-blokkolók viták kereszttüzében álltak, amikor a hipertónia kezelésében történő alkalmazásukról esett szó. Korábban a gyógyszercsoport tagjait sok támadás érte, mára azonban konszolidálódni látszik a helyzet. A Magyar Hypertonia Társaság siófoki kongresszusára érkező, nemzetközi szaktekintéllyel rendelkező Franz Messerli professzor letisztult irányvonalakról beszélt, amikor a ...

Neil Poulter professzor személyében a nemzetközi kardiológiai szakma egyik legtekintélyesebb egyénisége tisztelte meg a Magyar Hypertonia Társaság kongresszusát Siófokon. A Promenade Kiadó munkatársainak – az Európai Kardiológiai Kongresszusokról régi ismerősként fogadva őket – mosolyogva adott videointerjút a helyszínen....

A kardiovaszkuláris autonóm neuropathia (CAN) rossz prognózisú, a betegek életminőségét is jelentősen befolyásoló szövődmény. A kedvezőtlen prognózist magyarázó potenciális okok sorában a legfontosabbak: fájdalmatlan szívinfarktus és iszkémia, a keringés- és légzés leállása, valamint a major ritmuszavarok. Ugyanezek az okok állhatnak a CAN legsúlyosabb szövődménye, a hirtelen halál hátterében. A korábban ...

Miokardiális infarktust (AMI) követően az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent a korai halálozás, amely elsősorban az intervenciós beavatkozások eredménye. Már az infarktus utáni első 30 napot követően a kardiovaszkuláris halálozás emelkedik, és a statisztikák alapján az egyéves halálozás az európai adatoknál jelentősen rosszabb. A közlemény a késői magas halálozás okait keresi, és megoldási javaslatokat ...

Az alsó végtag perifériás érbetegség (Lower Extremity Peripheral Artery Disease; LEPAD) az iparilag fejlettebb országokban egyre gyakrabban fordul elő, korunk egyik leggyakoribb betegségének, az érelmeszesedésnek jellegzetes megjelenési formája. Fontos, hogy a szív és agyi erek vizsgálata mellett az alsó végtagi érszűkület diagnosztikája, kezelése és rehabilitációja ma már egyenrangú része legyen a kardiovaszkuláris...