Az antihipertenzív kezelés megválasztásakor többféle szempontot kell figyelembe venni. Teljesen mások a beteg és a kardiológus elvárásai, preferenciája. Hogyan sikerülhet ezt közös nevezőre hozni, hogy mindenki profitáljon belőle? Erről kérdeztük Tomcsányi János professzor urat....

A stroke kiemelt fontosságú népegészségügyi problémát jelent, mert a leggyakoribb olyan betegség, amely a független életvitelt lehetetlenné teszi. Az akut stroke miatt kórházba került betegek halálozási aránya az első hónapban 12-18%, az első évben 25-30%. Becslések szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50 000 beteg kerül kórházba akut stroke miatt. A stroke-ot túlélők sem gyógyulnak legtöbbször ...

Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris rizikó csökkentését célzó koleszterinkezelés alapelveire vonatkozó új ACC/AHA irányelv a legmagasabb szintű ran­domizált kontrollált vizsgálatok és ezek összefoglalóinak, valamint meta­ana­líziseinek adatait használta fel. A statinterápia LDL-koleszterin mérséklő százalékos hatékonyságát nevezi meg a terápia célpontjaként szemben a korábbiakban megjelölt LDL-koleszterin, ...

A kardiovaszkuláris kockázatbecslés első és alapvető lépése a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének és a betegek gondozási stratégiájának. Folyamatosan nő azon indikátorok és markerek száma, amelyek már tünetmentes, de nagy kockázatú állapotokban is „nyomot” hagynak, és árulkodó jelként segítenek a szűrésben, megelőzésben, illetve mérhetővé teszik a terápiás hatékonyságot és a progresszió ...

Az angiotenzin konvertáló enzim gátlók (ACEI) mind a hipertónia, mind a különféle kardio- és cerebovaszkuláris kórképek standard terápiájában preferált helyet elfoglaló hatástani gyógyszercsoport. Mivel a legtöbb evidenciákkal, illetve tapasztalattal az ACE-gátlókkal kapcsolatban rendelkezünk, ezért a népbetegségnek számító kórképek (iszkémiás szívbetegség, szívelégtelenség, stroke) kezelésére vonatkozó ...

Korunk egyik kihívása az öregedéssel gyakoribbá váló magasvérnyomás-betegség, annak kiszûrése, kezelése. Az USA-ban 70 millió prehipertóniás van. Ha sikerülne 140/90 Hgmm alá vinni a vérnyomást, a kezelés igazi nyeresége a stroke 35-40%-os csökkenése (szívelégtelenség 50%-os, akut miokardiális infarktus 20-25%-os) lenne.
 ...

Amikor stroke-prevencióról beszélünk, akkor manapság szinte csak az új antikoagulánsok jutnak az ember (orvos) eszébe, oly sokat hallani róluk – de ezek a szerek csak a pitvarfibrilláció esetén jönnek szóba, azaz csak az iszkémiás stroke-ok kisebb hányadában lehetnek eredményesek. A stroke legfontosabb rizikófaktorának, a magasvérnyomás-betegségnek a megfelelő kezelésével jelentősen, akár felére is csökkenthető a...

Megbízható információk szerint a magyar egészségügyben jelenleg kb. 20 000 gyógyszer (túlnyomórészt generikum) áll az orvos rendelkezésére. Ez nagyságrendileg gyakorlatilag azonos pl. a németországi gyógyszerválasztékkal. Ott szakmai berkekben az utóbbi pár évben már számos publikáció látott napvilágot az egyre bővülő tendencia előnyeivel/hátrányaival kapcsolatosan. Abban lényegében egyetértés látszik,...

Ahogyan a világ sok országában, úgy hazánkban is a kardiovaszkuláris betegségek a vezető haláloki tényezők férfiakban és nőkben egyaránt. A hazai felmérések szerint 5,2 mmol/l feletti összkoleszte­rin­szinttel rendelkezik a felnőtt lakosság kétharmada. Ezen belül egyharmados arányban 6,2 mmol/l-nél is magasabb az összkoleszterinszint. A trigliceridszint esetében ennél sajnos rosszabb az összkép, mivel a népesség ...

Az elmúlt évben több, a hipertóniás betegek kezelésére szolgáló irányelv (guidelines) jelent meg. Ezek az irányelvek összefoglalják a hipertóniás betegek diagnosztikájára és gondozására vonatkozó legújabb adatokat, s a kezeléssel kapott legfontosabb eredményeket. A közleményben alapvetően az európai irányelvek, és a még megjelenés előtt álló Magyar Hypertonia Irányelvek legfontosabb adatait foglalom ...

A hipertónia és a diabétesz gyakran együtt járó jelentős kardiovaszkuláris kockázati tényezők. A megfigyelések szerint mindkét esetben fokozódhat a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Az ESH/ESC 2013-as ajánlása szerint diabetes mellitusban a vérnyomást 140/85 Hgmm alá kell csökkenteni. Az antihipertenzív terápiát egyénre kell szabni, azaz meg kell keresni a különböző kísérőbetegségeket és állapotokat is, ...

A K-vitamin antagonisták több mint fél évszázada hatékonyan alkalmazott véralvadásgátlók, de használatukat korlátozza a szűk terápiás ablak, a sok étel- és gyógyszerinterakció, valamint a rendszeres monitorozási igény. Az új típusú orális antikoagulánsok bizonyos indikációkban nagy nemzetközi multicentrikus vizsgálatokban bizonyított hatékonyságuk és előnyös mellékhatásprofiljuk alapján egyenrangú, sőt ...

A bétareceptor-blokkoló szerek (BB) a kardiovaszkuláris betegségek kezelésében kiemelkedő jelentőségre tettek szert. Ezeknek a szereknek a megjelenése a klinikai gyakorlatban „forradalmasította” az iszkémiás szívbetegség, a szívelégtelenség és a hipertónia kezelését és nélkülözhetetlenek a szívritmuszavarok terápiájában is. A béta-blokkolók alkalmazása a primer és szekunder prevencióban bizonyítottan ...

A kardiovaszkuláris kockázat felmérésében a magas húgysavszint figyelembe vétele évtizedekig érdemtelenül háttérbe szorult, és csak az elmúlt években irányult rá ismét a figyelem. A téma kapcsán „A hyperurikaemia kardiovaszkuláris jelentősége” címmel 3 részes előadássorozat indult az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával. A továbbképzés első előadását Prof. Dr. Kiss István tartotta....

Az antihipertenzív kezelés célja a vérnyomás optimális csökkentése, miközben a gyógyszer lehetőleg olyan kedvező tulajdonságokkal rendelkezzen, amely elősegíti a hosszú távú terápiahűséget. A legtöbb hipertóniás beteg monoterápia mellett nem éri el a célvérnyomást. A korán megindított kombinációs kezeléssel gyorsan elérhető a vérnyomás beállítása. Ezekhez a stratégiákhoz tartozik a monoterápia gyors ...

A vízhajtó gyógyszerek (diuretikumok) alkalmazása számos belgyógyászati betegségben nélkülözhetetlen. Egyes kórképekben használatuk empirikus alapokon nyugszik (pl. furosemid akut szívelégtelenségben), másokban evidenciákon alapul (pl. hipertóniában). Közülük a tiazid típusú diuretikumokat évtizedek óta sikerrel alkalmazzák a hipertónia-betegség kezelésére. Később azonban nyilvánvaló lett, hogy a ...

A 70-es, 80-as években az infarktus „járvány” miatt a koleszterin teória alapján a zsírszegény étrendet szorgalmazták, főleg az USA-ban, mérsékelt sikerrel, miközben a szénhidrát-fogyasztás megnőtt, az elhízás gyakorisága pedig az 1971-es 14,1%-ról 2000-re 30%-ra emelkedett. A magas glikémiás indexű szénhidrátdús ételek gyors vércukorszint-emelkedést, inzulinakciókat és glükóz → zsírsav-átalakulást, ...

A kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős, de változtatható kockázati tényezője a dyslipidaemia. Részben a statinterápia széles körű alkalmazásával jelentősen csökkent hazánkban is a kardiovaszkuláris mortalitás. Az V. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásaiban megtalálható a kardiovaszkuláris kockázatbecslés és a lipid-célértékek és ennek elérésére javasolt terápia is a különböző ...

Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók és a kalcium­anta­go­nis­ták kulcsszerepet játszanak a magas vérnyomás kezelésében. Mindkét gyógyszercsoport kevés mellékhatás mellett hatékonyan csökkenti a vérnyomást. Mindezek mellett számos preklinikai és klinikai vizsgálat bizonyította az ACE gátlás és a kalciumcsatorna blokkolás érelmeszesedést gátló tulajdonságát, ezáltal lassítva le a ...