Új praxisomban eltöltött első munkanapom alkalmával megismert páciens esetét igyekszem bemutatni, amely azt gondolom, ha nem is túl gyakori, de semmiképpen sem egyedi eset, és az időskori vér­nyomásbeállítás nehézségeit jól szemlélteti. A célvérnyomás elérését számos tényező nehezíti, elsősorban a már meglévő célszerv­károsodások és társbetegségek, az egyes gyógyszerek esetleges mellékhatásai, és mint...

 A mindennapi gyakorlatban a hipertónia szűrés és gondozás a háziorvosi, alapellátási munka szerves részét képezi. A célérték feletti vérnyomás leggyakrabban az 50-59 éves és a 60-69 éves korosztályban fordul elő és többségében a 160-179/100-109 Hgmm tartományba esik. A nem jól kontrollált vagy pszeudorezisztens hipertónia leggyakoribb oka a csökkent beteg-együttműködés. A beteg-együttműködés napi 1-...

Az autonóm idegrendszer két komponense, a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer közötti egyensúly fontos a normális artériás vérnyomás fenntartásában. Ennek az egyensúlynak a felborulása a szimpatikus komponens javára – mindegy, hogy abszolút vagy relatív módon (utóbbira példa a diabéteszes kardiális autonóm neuropathia első szakaszában a paraszimpatikus aktivitás csökkenése) – számos, a kardiovaszkuláris ...

A renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszer (RAAS) kóros aktivitása alapvető szerepet játszik a magasvérnyomás-betegség és a szívelégtelenség patofizio­ló­giájában, a célszervkárosodások kialakulásában és progressziójában, emiatt a RAAS-blokád nagy jelentőségű a szív- és érrendszeri események rizikójának csökkentésében. A rendelkezésre álló RAAS-gátló gyógyszercsoportok azonban a rendszert különböző...

Nem túlzás mérföldkő jelentőségűnek nevezni azt a SPRINT (Systolic Blood Pressure Intervention Trial) vizsgálatot, amelynek eredményeit idén novemberben az American Heart Association kongresszusán ismertették. A hipertónia kezelésének megközelítését alapjaiban változtathatja meg ugyanis a felismerés, hogy a jelenleginél alkalmazott intenzívebb vérnyomáscsökkentés (120 Hgmm-es szisztolés célérték elérése) a ...

A fokozott szimpatikus aktivitás csökkentésében a béta-blokkolóké a vezető szerep. A nem kardioszelektív béta-blokkolók, hasonlóan a teljes béta-blokkoló családhoz, ugyancsak heterogén csoportot képeznek. Köztük kiemelt szerepet kap a harmadik generációs, alfa-blokkoló hatással is rendelkező carvedilol. A hipertónia kezelésében elsőként választható gyógyszernek számít. A perifériás rezisztenciát csökkenti, ...

Diabéteszben a vezető halálokot a kardiovaszkuláris megbetegedések képezik. Ezt a tényt számos tanulmány igazolta 2-es típusú diabéteszben. Kardiovaszkuláris betegségek azonban megjelennek 1-es típusú diabéteszben is, elsősorban hosszú betegségtartam vagy nephropathia diabetica jelenléte esetén. Az Egyesült Államokban 2008-ban olyan hatósági előírás jelent meg, amely kötelezővé tette a forgalmazni kívánt új ...

A szívelégtelenség a gyógyszeres terápiában tapasztalható fejlődés ellenére is rossz prognózisú betegség. A nem gyógyszeres terápia alkalmazása megfelelő indikáció mellett számottevően javítja a betegek életminőségét és várható élettartamát. A biventricularis pacemakerrel végzett reszinkronizációs terápia az intraventricularis vezetési zavarral szövődött súlyos szívelégtelenség számos klinikai ...

A szisztolés balkamra-diszfunkció/szívelégtelenség kezelésében a 70-es években még ellenjavalltnak tartott béta-blokkolók ma kulcsszerepet játszanak, számos evidenciával igazolt életminőség-javító és mortalitáscsökkentő hatásuk révén. A nagy randomizált, keményvégpontú vizsgálatok eredményeinek alapján a car­vedilol, a metoprolol-szukcinát és a bisoprolol egyaránt választható terápiás lehetőség (az ...

Az esszenciális hipertónia kialakulásában több tényező játszik szerepet, ezért kézenfekvő, hogy a betegek többségénél is a több irányú támadásponttal rendelkező gyógyszer-kombináció alkalmazása lehet eredményes. A hipertónia mellett igen gyakran előforduló kardiológiai társbetegségek miatt elsősorban az ACE-gátló+diuretikum+kalciumcsatorna-blokkoló hármas kombinációja a racionális és javasolt terápiás ...

A hipertónia itt él köztünk és némán figyel – ezzel a gondolattal kezdte Ábrahám György professzor a továbbképző előadását. A halálozási statisztikában vezető helyet elfoglaló magasvérnyomás-betegség összetett patomechanizmusú kórállapot, ezért kezelését illetően komplex megközelítés szükséges. A carvedilol alfa- és béta-receptorgátlóként a farmakoterápiás lehetőségek között számos vonatkozásban...

Diabéteszben és prediabéteszben a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények kialakulásának igen nagy a kockázata. Megelőzésüket csak a több támadásponton kivitelezett gondozási stratégia javíthatja. Problémát jelent, hogy ezeket a betegeket éppen két szakterületnek, a kardiológiának és a diabetológiának együtt kell gondoznia. Az Európai Kardiológusok Társasága és az Európai Diabetes Szövetség ezért a ...

A vizsgálat célja: A ramipril és amlodipin fix kombináció különböző dózisai hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata a vérnyomás-célértéket el nem érő, antihipertenzív terápián lévő, metabolikus szindrómában szenvedő, hipertóniás 2-es típusú cukorbetegekben.
Betegek és módszer: A RAMSES-vizsgálatba bevont 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő metabolikus szindrómás betegek alcsoportjának ...

A hipertóniabetegség és a szénhidrátanyagcsere-zavarok társulása igen gyakori. A metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabétesz esetén a hipertónia kialakulásának egyik alapvető oka a szimpatikus túlsúly. A centrálisan ható, a szimpatikus túlsúlyt csökkentő imidazolin-I1-receptor-agonista szerek, mint például a rilmenidin, ilyen esetekben igen jól alkalmazhatók. Enyhe vagy középsúlyos hipertóniában ...

A hipertónia kezelésére az ESH/ESC és az MHT ajánlásai szerint a béta-blokkolók is adhatók. Vizsgálatunk célja hipertónia indikációban, az újonnan indított első és második generációs béta-blokkolók terápiahűségének összehasonlítása volt a harmadik generációs carvedilollal szemben.
Betegek és módszerek: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisból azokat a betegeket vontuk be, akik hipertónia ...

Az utóbbi években a globális kardiovaszkuláris rizikócsökkentésben kiemelt jelentőséggel bíró magasvérnyomás-betegség diagnosztikai és terápiás lehetőségei hatalmas léptekben fejlődtek. Ismertté váltak a kezelés elvei, a célértékek, a nem gyógyszeres és gyógyszeres eljárások széles köre. Mindezek ellenére a mindennapi gyakorlatban számos olyan beteggel találkozunk, akinek kórtörténete, illetve a ...

A lipid-abnormalitás a felgyorsult ateroszklerózis egyik legfontosabb kezelhető rizikótényezője, különösen familiáris hypercholesterinaemiában. Jelenleg a statinok az LDL-koleszterin szintjét csökkentő első vonalbeli gyógyszerek, amelyek igazoltan jelentős védelmet nyújtanak a koronáriabetegséggel és a szív eredetű halálozással szemben, azonban még az intenzív statinkezelést követően is számottevő reziduális ...

Tapasztalatok szerint a hipertóniás betegek döntő többségében jól kontrollált vérnyomást csak többféle hatásmechanizmusú szer együttes alkalmazásával lehet elérni. A klinikai vizsgálatokból származó evidenciák alapján úgy tűnik, hogy az ACE-gátló mellé adott diure­ti­kum (fő­ként indapamid), valamint kalciumcsatorna-blokkoló (főként amlodipin) hármas kombinációja az egyik legcélravezetőbb terápiás ...

Történetünk egy magas rizikójú, idős nőbetegről szól, aki nem-ST-elevációs infarktussal (NSTEMI) került felvételre kórházunkba. A koronarográfia alapján konzervatívan kezelt betegnél az ilyenkor szokásos terápia mellett magas vérnyomásértékeire való tekintettel perindopril-arginin+amlodipin kombináció került bevezetésre. Ezt követően rövid időn belül nemcsak a vérnyomásértékek, de meglepetésünkre a bal ...